Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 987 hiányt — az egyetemleges fizetési kötelezettség érvényesítése mellett — a kifizető szerv terhére kell követelésbe venni. Vhr. 56. §m Nem lehet adólevonás útján adóztatni üzlet, műhely, iroda és egyéb helyiség, valamint telek használati jogának — közületi szerv részére — a közületi elhelyezési eljárás előtti (eljáráson kívüli) megállapodással történő átengedéséért adott ellenértéket, továbbá a Vhr. 3. §-ának e) és /), valamint i) pontjában meghatározott tevékenységből (jövedelemforrásból) származó jövedelmet. Ezekben az esetekben az adót adókivetés útján kell megállapítani. E) Az adó megállapítása egyedi adókulccsal a kifizető szerv adólevonása útján 14. § A 13. § (1) bekezdésében meghatározott szervektől (szervezetektől) származó és a pénzügyminiszter által rendelettel megjelölt egyes járandóságok után az adót — a bruttó kifizetések alapulvételével — egyedi adókulcsok alkalmazásával a kifizető szerv köteles megállapítani, levonni és befizetni. Az adó levonásáért és befizetéséért a kifizető szerv egyetemlegesen felelős. • Vhr. 57. § (1) A Vhr. mellékletében felsorolt adóköteles tevékenységek (jövedelemforrások) után — a bruttó kifizetések alapulvételével — az ott megjelölt egyedi adókulcsők alkalmazásával kell az adót levonni. \'2) Az (1) bekezdés szerint levont adók bejelentésére, befizetésére és ellenőrzésére a Vhr. 55. §-ának (2)—(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A kifizetett összegekről és a levont adókról adózónként a Vhr. 54. §-ának megfelelő külön nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni nem kell. III. AZ ALKALMAZOTTAK UTAN JÁRÓ ADO MEGÁLLAPÍTÁSA 15. § (1) Az 1. § (2) bekezdése alapján az alkalmazott után fizetendő adó mértéke az adóévben kifizetett és a munkáltatónál társadalombiztosítási járulék alá eső munkabér 20%-a. * • (2) Az (1) bekezdésben foglalt adó alól mentes a magyar, állampolgárságú, egy alkalmazottat foglalkoztató és évi 60 000 forintot meg nem haladó adóköteles jövedelemmel rendelkező 104 A Vhr. 56. §-a a Vr/2. 10. §-ával megállapított szöveg, amely az eredeti szöveg helyébe lépett. a) az ipart (kereskedelmet) szakmai képesítés hiányában tovább folytató özvegy (gyámolt, gondnokolt); b) a 65. életévét betöltött férfi, a 60. életévét betöltött nő, a 100%-os csökkent munkaképességű, 1 valamint a katonai szolgálatra bevonult személy. Vhr. 58. § Az R. 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adómentességre való jogosultság szempontjából a foglalkoztatott alkalmazottak számát havonként elkülönítve kell számításba venni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni a pénzügyminiszter által rendelettel megjelölt személyeket. Vhr. 59. § Az R. 15. §-ának \'3) bekezdése alapján nem számít alkalmazottnak a) a szakmunkástanuló, valamint a segédlevél megszerzését követő egy évig ugyanott tovább foglalkoztatott személy; b) aki táppénzes állományba kerül; c) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben részesül; d) akit a munkáltató a fizetett szabadságon levő alkalmazottja helyett foglalkoztat; e) a szünidőben foglalkoztatott tanuló, egyetemi (főiskolai) hallgató; f) a fizetés nélküli szabadságon levő alkalmazott; g) akinek a munkáját a munkáltató a felmondásijdeje alatt nem veszi igénybe; h) a háztartási és általában nem az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban foglalkoztatott alkalmazott; i) az áruszállításra alkalmilag igénybe vett személy; j) akit a munkáltató igazolt és 15 napnál hoszszabb időtartamú átmeneti betegsége (munkaképtelensége) miatt saját maga helyett foglalkoztat; k) aki katonai szolgálatát teljesíti. Vhr. 60. § Ha valamely társulás vagy közösség jövedelme után a tagok részarányuk szerint adóznak, az R. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adót is részesedésük arányában kell felosztani. (4) A megállapított adóból 50%-'g terjedhető adókedvezmény illeti meg — korra tekintet nélkül — a legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, kizárólag egy alkalmazottat foglalkoztató személyt. (5) Az alkalmazottak után járó általános jövedelemadó megállapítása végett az adó fizetésére kötelezettnek adóbevallást kell adnia. Az adóbevallás idejét és módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.