Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 979 terhel, az 5%-os kamathozadék kiszámításánál az elidegenítés időpontjában fennálló ilyen tartozást alapul venni nem lehet. Tanácsi értékesítésű lakás, vagy munkáslakás elidegenítése setében kiadás­ként figyelembe kell venni a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM számú rendelet értelmében visszafize­tett' állami támogatást. Kiadásként nem' lehet el­számolni pl. a használattal kapcsolatos költsége­ket, mert ezek nem értéknövelő kiadások. Az in­gatlan forgalmi értékének általában — adózás'vo­natkozásában — az illetékkiszabás alapjául vett értéket kell tekinteni. (2) °' Csere esetében, amikor az ingatlan átadá­sán, illetőleg az esetleges vételár- vagy építési köl­csöntartozáson kívül egyéb szolgáltatásra egyik fél sem köteles, a cserébe adott ingatlan szerzéskori és a cserebe kapott ingatlannak a csere időpontja szerinti forgalmi értékéből kell kiindulni. A forgal­mi értékekből az (1) bekezdésben említetteken kí­vül le kell vonni az ingatlanokat terhelő és — eset­leg kölcsönösen — átvállalt, említett tartozáso­kat. (3) A fogyasztási színvonalra (életkörülmények­re), a vagyonszerzésre figyelemmel a Vhr. 3 §-á­nak h) pontja szerint megállapított jövedelmet — teljes egészében — abban az évben kell adó alá vonni, amelyben azt az adózó bevallja, illetőleg az más módoh az adóhatóság tudomására jut. (4) ÜJ Üzletnek, műhelynek, irodának és egyéb helyiségnek, valamint teleknek közület részére — közületi elhelyezési eljárás előtt (eljáráson kívül) — a felek közötti megállapodás alapján, határidő nélküli használatra történő, a Vhr. 3. §-ának a) pontja alapján adóköteles átengedése esetén az adó alapja — a Vhr. 39. §-a (1) bekezdésének i) pont­jában foglaltaktól eltérően — a kapott teljes el­lenérték. Ha az ellenértéket bérlő kapja, abból az adóalap megállapításakor le kell vonni az általa az ingatlan használatba vételéért korábban esetleg fizetett ellenértéket, valamint az ingatlanra iga­zoltan ráfordított, a használati értéket növelő és részére más címen meg nem térített olyan kiadást, amelynek értéknövelő jellege az ellenértékben is kifejezésre jutott. (5) tíu A földingatlanra annak megszerzése után emelt — befejezett vagy befejezetlen (használatra még nem alkalmas) — épület átruházása esetén az épület elidegenítésekori forgalmi értékének és az épületre fordított tényleges költségeknek a külön­bözetéből kell kiindulni. Költségként kell figye­lembe venni a saját vagy mások ellenérték nélkül végzett szak- és segédmunkájának a normatívák szerint számított értékét. Az adóalap megállapítá­\ sánál egyébként az (1) bekezdésben foglaltak sze­rint kell eljárni. '>'• A Vhr. 36. §-ának (2) bekezdése a Vr/1. 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely a Vhr. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe lépett. Egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés (3) bekezdésre változott. b'J A Vhr. 36. §-a (4) bekezdésének szövege a Vr/2. 5. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 36. §-a kiegészült. M A Vhr. 36. §-ának (5) bekezdése a Vr/3. 18. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 36. §-a kiegészült. V'6)G7 A Vhr. 3. §-ának i) pontjában meghatáro­zott adókötelezettség esetében az adóköteles jöve­delmet az ingatlan belterületbe vonását elrendelő hatósági döntést közvetlenül megelőző állapot sze­rinti forgalmi értéke és az elidegenítéskori forgal­mi értéke különbözetéből — figyelemmel a (2) be­kezdésben foglaltakra is — kiindulva kell megál­lapítani. Ebből — a kamathozadék kivételével — az (1), (2) és (5) bekezdésben meghatározott költsége­ket lehet levonni. Az adóhatóság — szükség esetén más hatóság vagy szerv bevonásával — köteles megállapítani és ettől számított 15 évig nyilvántar­tani a fenti döntést közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéket és erről a tulajdonost ha­tározattal értesíteni. 1(7)67 A Vhr. 3. §-ának e) és f), valamint i) pontja szerinti adókötelezettség esetében az e § szerint megállapított adóalapot az adóhatóság kérelemre mérsékelheti, ha az adózó az ingatlant kényszerítő körülményei (pl. haláleset, baleset, egészségrom­lás, más településre költözés stb.) miatt értékesí­tette. (2) Az adóköteles jövedelmet az adóbevallás alapján kell kiszámítani. Ha az adóbevallás adatai nem helytállóak, vagy az adózó adóbevallásadási kötelezettségét nem teljesítette, az adózó adókö­teles jövedelmét életkörülményeire, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jelle­gére is tekinteítel, becsléssel kell megállapítani. Vhr. 37. § (1) Az adóköteles jövedelmet abban az esetben kell adóbevallás alapján megállapítani, ha az adófizetésre kötelezett a bevételeit és kiadá­sait bevallotta és megfelelő bizonylatokkal igazol­ta (valószínűsítette), illetőleg adóköteles jqvedel­nj^e jövedelmi viszonyainak megfelel. (2) Az adóhatóság (az adóközösség) köteles az adóbevallásban foglalt adatokat mérlegelni és amennyiben az adatok helyessége tekintetében kételyei vannak, köteles azokat tisztázni és megál­lapításait rögzíteni. (3) Adóbevallás alapján történő adóalap megál­lapítás az is, amikor a bevallott adóköteles jöve­delmet a nem igazolt vagy el nem fogadható kiadá­sokkal növelik. Vhr. 38. § (1) Becslési eljárást kell alkalmazni, ha bizonyítást nyert, hogy az adózó a) adóbevallást nem adott, vagy adóbevallásá­nak hiányosságait nem pótolta, illetőleg az abban szereplő adatok helyességét nem igazolta; b) könyvvezetési, számlázási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette; c) olyan adóbevallást tett, amelyben szereplő jövedelme nem felel meg életkörülményeinek, jö­vedelmi és vagyoni viszonyainak, tevékenységi körének, jellegének, illetőleg a szakmában elérhető haszonnak. i w A Vhr. 36. §-ának (6) bekezdése a Vr/4. 11. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. eredeti szövege ki­egészült és egyben a Vhr. 36. §-a (6) bekezdésének a Vr/3. 18. §-ával megállapított szövege (7) bekezdésre vál­tozott.

Next

/
Thumbnails
Contents