Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 979 terhel, az 5%-os kamathozadék kiszámításánál az elidegenítés időpontjában fennálló ilyen tartozást alapul venni nem lehet. Tanácsi értékesítésű lakás, vagy munkáslakás elidegenítése setében kiadásként figyelembe kell venni a 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM számú rendelet értelmében visszafizetett' állami támogatást. Kiadásként nem' lehet elszámolni pl. a használattal kapcsolatos költségeket, mert ezek nem értéknövelő kiadások. Az ingatlan forgalmi értékének általában — adózás'vonatkozásában — az illetékkiszabás alapjául vett értéket kell tekinteni. (2) °' Csere esetében, amikor az ingatlan átadásán, illetőleg az esetleges vételár- vagy építési kölcsöntartozáson kívül egyéb szolgáltatásra egyik fél sem köteles, a cserébe adott ingatlan szerzéskori és a cserebe kapott ingatlannak a csere időpontja szerinti forgalmi értékéből kell kiindulni. A forgalmi értékekből az (1) bekezdésben említetteken kívül le kell vonni az ingatlanokat terhelő és — esetleg kölcsönösen — átvállalt, említett tartozásokat. (3) A fogyasztási színvonalra (életkörülményekre), a vagyonszerzésre figyelemmel a Vhr. 3 §-ának h) pontja szerint megállapított jövedelmet — teljes egészében — abban az évben kell adó alá vonni, amelyben azt az adózó bevallja, illetőleg az más módoh az adóhatóság tudomására jut. (4) ÜJ Üzletnek, műhelynek, irodának és egyéb helyiségnek, valamint teleknek közület részére — közületi elhelyezési eljárás előtt (eljáráson kívül) — a felek közötti megállapodás alapján, határidő nélküli használatra történő, a Vhr. 3. §-ának a) pontja alapján adóköteles átengedése esetén az adó alapja — a Vhr. 39. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaktól eltérően — a kapott teljes ellenérték. Ha az ellenértéket bérlő kapja, abból az adóalap megállapításakor le kell vonni az általa az ingatlan használatba vételéért korábban esetleg fizetett ellenértéket, valamint az ingatlanra igazoltan ráfordított, a használati értéket növelő és részére más címen meg nem térített olyan kiadást, amelynek értéknövelő jellege az ellenértékben is kifejezésre jutott. (5) tíu A földingatlanra annak megszerzése után emelt — befejezett vagy befejezetlen (használatra még nem alkalmas) — épület átruházása esetén az épület elidegenítésekori forgalmi értékének és az épületre fordított tényleges költségeknek a különbözetéből kell kiindulni. Költségként kell figyelembe venni a saját vagy mások ellenérték nélkül végzett szak- és segédmunkájának a normatívák szerint számított értékét. Az adóalap megállapítá\ sánál egyébként az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. '>'• A Vhr. 36. §-ának (2) bekezdése a Vr/1. 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely a Vhr. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe lépett. Egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés (3) bekezdésre változott. b'J A Vhr. 36. §-a (4) bekezdésének szövege a Vr/2. 5. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 36. §-a kiegészült. M A Vhr. 36. §-ának (5) bekezdése a Vr/3. 18. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. 36. §-a kiegészült. V'6)G7 A Vhr. 3. §-ának i) pontjában meghatározott adókötelezettség esetében az adóköteles jövedelmet az ingatlan belterületbe vonását elrendelő hatósági döntést közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéke és az elidegenítéskori forgalmi értéke különbözetéből — figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is — kiindulva kell megállapítani. Ebből — a kamathozadék kivételével — az (1), (2) és (5) bekezdésben meghatározott költségeket lehet levonni. Az adóhatóság — szükség esetén más hatóság vagy szerv bevonásával — köteles megállapítani és ettől számított 15 évig nyilvántartani a fenti döntést közvetlenül megelőző állapot szerinti forgalmi értéket és erről a tulajdonost határozattal értesíteni. 1(7)67 A Vhr. 3. §-ának e) és f), valamint i) pontja szerinti adókötelezettség esetében az e § szerint megállapított adóalapot az adóhatóság kérelemre mérsékelheti, ha az adózó az ingatlant kényszerítő körülményei (pl. haláleset, baleset, egészségromlás, más településre költözés stb.) miatt értékesítette. (2) Az adóköteles jövedelmet az adóbevallás alapján kell kiszámítani. Ha az adóbevallás adatai nem helytállóak, vagy az adózó adóbevallásadási kötelezettségét nem teljesítette, az adózó adóköteles jövedelmét életkörülményeire, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jellegére is tekinteítel, becsléssel kell megállapítani. Vhr. 37. § (1) Az adóköteles jövedelmet abban az esetben kell adóbevallás alapján megállapítani, ha az adófizetésre kötelezett a bevételeit és kiadásait bevallotta és megfelelő bizonylatokkal igazolta (valószínűsítette), illetőleg adóköteles jqvedelnj^e jövedelmi viszonyainak megfelel. (2) Az adóhatóság (az adóközösség) köteles az adóbevallásban foglalt adatokat mérlegelni és amennyiben az adatok helyessége tekintetében kételyei vannak, köteles azokat tisztázni és megállapításait rögzíteni. (3) Adóbevallás alapján történő adóalap megállapítás az is, amikor a bevallott adóköteles jövedelmet a nem igazolt vagy el nem fogadható kiadásokkal növelik. Vhr. 38. § (1) Becslési eljárást kell alkalmazni, ha bizonyítást nyert, hogy az adózó a) adóbevallást nem adott, vagy adóbevallásának hiányosságait nem pótolta, illetőleg az abban szereplő adatok helyességét nem igazolta; b) könyvvezetési, számlázási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette; c) olyan adóbevallást tett, amelyben szereplő jövedelme nem felel meg életkörülményeinek, jövedelmi és vagyoni viszonyainak, tevékenységi körének, jellegének, illetőleg a szakmában elérhető haszonnak. i w A Vhr. 36. §-ának (6) bekezdése a Vr/4. 11. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. eredeti szövege kiegészült és egyben a Vhr. 36. §-a (6) bekezdésének a Vr/3. 18. §-ával megállapított szövege (7) bekezdésre változott.