Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 939 szervezetekkel társulás létesítésére, az ahhoz való csatlakozásra, a vagyoni hozzájárulás mértékére, termelési, valamint egyéb termelési együttműkö­dések létesítésére; — intézkedik a hitelek felvételéről és azok elő­írásszerű törlesztéséről; — gondoskodik a mérleg- és eredménykimuta­- tás elkészítéséről és annak a küldöttgyűlés (köz­gyűlés) elé terjesztéséről; — biztosítja a szövetkezetnél a pénzügyi és számviteli fegyelem megtartását; — megszervezi és irányítja a szövetkezet belső ellenőrzését; — megtárgyalja a hatósági és egyéb külső vizs­gálatok megállapításait, gondoskodik a hiányos­ságok megszüntetéséről; — megalkotja és elfogadja a szövetkezet szak­mai szabályzatait, gondoskodik azok megtartásá­ról és szükségszerű módosításáról; a munkavégzés irányítása körében — gondoskodik a szakmai vezetők kiválasztásá­ról és pótlásáról; — kialakítja a szövetkezet szervezeti egysé­geit, azok tevékenységi körét és megbízza azok vezetőit; — gondoskodik a szükséges munkaerőről a dolgozók rendszeres foglalkoztatásáról, a munka­végzéshez szükséges anyagokról és eszközökről, az épületek, gépek és berendezések karbantartá­sáról; — megteremti és folyamatosan biztosítja a dol­gozók egészséges és biztonságos munkavégzésé­hez szükséges feltételeket; a szövetkezet belső igazgatása körében — gondoskodik a személyzeti munka szabály­szerű ellátásáról, az arra kötelezettek minősítésé­ről; — dönt a tagok felvételéről; — gondoskodik a vezetők és a beosztottak munkaköri feladatainak megállapításáról, munká­juk folyamatos irányításáról, tevékenységük rendszeres ellenőrzéséről; — biztosítja a szövetkezetben a munkafegyel­met; — a jogszabályokban, az alapszabályban és a belső szabályzatokban meghatározott körben munkáltatói, fegyelmi és anyagi felelősségrevoná­si jogokat gyakorol; — intézkedik a szövetkezethez beérkezett pa­naszok és bejelentések kivizsgálásáról és elintézé­séről; — ellátja a polgári védelemmel és a tűzvéde­lemmel kapcsolatos irányító feladatokat; — dönt a jogszabályok, az alapszabály és a bel­ső szabályzatok szerint hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben; a mozgalmi, nevelő és felvilágosító munka köré­ben — a szövetkezeti bizottsággal együttműköd­ve — — gondoskodik a dolgozók nevelésével, képzé­sével, a munkaversennyel, a kulturális-, sport-, szociális ügyekkel kapcsolatos teendők ellátásá­ról; — dönt a jutalmazásokról és kitüntetésekről, illetve azok kezdeményezéséről. b) A vezetőség elnöke: a szövetkezet elnöke A vezetőség szükség szerint, de legalább havon­ta egyszer ülésezik. Az összehívás akkor is kötele­ző, ha bármelyik vezetőségi tag, vagy a felügyelő bizottság elnöke azt a cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A vezetőség ülésére meg kell hívni a felügyelő bizottságnak — a napirendben érde­keltség esetén a szövetkezeti bizottságnak — az elnökét, a szövetkezet magasabb vezető munka­körű dolgozóit, a személyzeti vezetőt, valamint mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt szükséges, így a szövetkezet jogtanácsosát is. c) A vezetőség akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. A vezetőség ha­tározatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szava­zategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készí­teni, a meghozott határozatokról pedig nyilván­tartást kell vezetni. A határozatokat évenként eggyel kezdődő sorszámmal kell ellátni. d) A vezetőség a dolgozók egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a tagsági viszonnyal, a munka­viszonnyal, a munkavégzéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal, az élet- és munkakörül­ményekkel összefüggő kérdésekben a szövetkeze­ti bizottság és a szaszervezet helyi szervének vé­leményét kikéri és munkájukat a rendelkezésére álló eszközökkel segíti. e) A vezetőség a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a munkahelyi tanácskozások szabályszerű megtar­tásának, mindezek, valamint saját működése terv­szerűségének biztosítása céljából évenként mun­katervet készít. A munkaterv magában foglalja az ülések időpontját és az üléseken kötelezően meg­tárgyalandó napirendi pontokat.5/* f) A vezetőség tagjaiból és más szövetkezeti dol­gozókból a következő állandó bizottságokat alakít­5/b A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy a köz­gyűlés időpontja március—április hónapra essék és arra a tervet, a mérlegbeszámolót és a nyereségfelosztást napi­rendre kell tűzni. A küldöttgyűlések közül az elsőt a mérlegzáró közgyűlést megelőző időpontra kell előirányoz­ni, a közgyűlést előkészítő napirendi pontokkal. A máso­dik küldöttgyűlés időpontját augusztus hóra a féléves te­vékenység megtárgyalásának napirendjével kell kitűzni. A munkahelyi tanácskozások közül az elsőt az év eleji küldöttgyűlés, a másodikat a nyári küldöttgyűlés előtti időpontra, a harmadikat pedig október—november hó­napra kell előirányozni úgy, hogy ez utóbbi a gazdasági év eredményes befejezésére mozgósítson A kötelező napi­rendi pontokhoz kapcsolódnak azok az egyéb tárgysoro­zati ügyek, amelyeket az üléseken a jogszabályok, az alap­szabály, a belső szabályzatok és az ügyrendek előírásai és a munkahelyi tanácskozás tagjainak javaslata szerint kell megvitatni, illetve azok ügyében határozatot hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents