Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

934 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám tének megfelelően változtatható. Mindenképpen törekedni kell azonban arra, hogy az egyes tevékenységek ahhoz a magasabb vezető munkakörű dolgozóhoz tartozzanak, ahol azt az ügyek természete, fontossága, vagy szakismerete megkívánja. Figyelembe veendő továbbá a magasabb vezető munkakörűek lehetőleg arányos leterhelése. Hangsúlyozzuk, hogy ez a rész nem a szervezeti egységeket (osztályok, csoportok, ügyintézők, stb.) sorolja fel, hanem azokat a munkákat, amelyeket az említett négy vezető munkakörű dolgozónak, illetve az alájuk rendelt szervezeti egységeknek általában el kell végezniök. A tevékenységek szerinti felsorolást elsősorban az indokolja, hogy a szövetkezeteknél, azok szakmája, mérete, területi elhelyezkedése és az egyéb helyi sajátosságok más és más szervezeti felépítést tesznek szükségessé. Van, ahol osztályok, csoportok, részlegek látják el az azonos vagy hasonló szakmai teendőket, másoknál viszont ezek egy-egy munkakör ügyintézőjének a feladatköréhez tartoznak. Sok esetben pedig egy ügyintéző, csoport, vagy osztály több egymáshoz kapcsolt munkafeladatot lát el. A szervezeti és működési szabályzat újraalkotásánál tehát a szövetkezetnél kialakult, vagy kialakítandó, arra legalkalmasabb szervezeti egységek feladatkörébe célszerű utalni a mintában felsorolt tevékenységeket, természetesen csak azokat, amelyek e szövetkezetnél előfordulnak. Szükségtelen tehát például gyártáselőkészítésről rendelkezni az olyan szövetkezeteknél, amelyek csak szolgáltatást végeznek. Minthogy a szabályzatminta a teendőket nem munkakörönként, szervezeti egységenként, hanem tevékenységi csoportonként tartalmazza, az nem helyettesíti az egyes beosztások munkakörének leírását. A munkaköri leírásokat a szabályzathoz kapcsolódva, esetleg annak egyes pontjaira hivatkozva célszerű kiadni. Azok az egyes dolgozók munkamegállapodásainak, illetve munkaszerződéseinek szerves kiegészítő részei. Hasonlóképpen nem foglalja magában a szabályzatminta az egyes tevékenységek ellátásának rendjét, a működés folyamatait. Ezekről — amennyiben szükséges — a vezetők, az elnök, a főkönyvelő, stb. által kiadott ügyviteli, vagy egyéb utasításokban lehet rendelkezni. Az előzőekből is következik, hogy minden szövetkezetnek sajátosságai figyelembevételével kell a szabályzat újraelkészítését végrehajtania, mert egységes szabályzatminta még a tevékenységi körök csoportosításánál sem dolgozható ki úgy, hogy azon ne kellene a szükséges változtatásokat végrehajtani. A szabályzatmintát függelékek és mellékletek egészítik ki. A függelékek a szervezési és működési szabályzat szerves részei és azokat a szabályzattal együtt fogadja el a küldöttgyűlés (közgyűlés). A mellékletek olyan irányelvek, amelyek alapul szolgálnak a testlüeti szervek ügyrendjeinek elkészítéséhez. Felhívjuk a figyelmet a 40/1967. (X. 13.) Korm. számú rendeletre, melynek értelmében a belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét és eljárási szabályait a szervezeti és működési szabályzat függelékeként kell szabályozni. Ugyancsak a szervezeti és működési szabályzat függeléke a 34/1974. (VIII. 6.) MT. és a végrehajtásáról szóló 3/1974. (VIII. 6.) OT—PM. számú rendeletekkel előírt beruházási szabályzat. Függelékként kell megállapítani a polgári védelem céljára szolgáló és a jogsegélyszolgálat ellátásával kapcsolatban felmerülő személyi, tárgyi és dologi kiadások fedezetére szolgáló pénzügyi kereteket. A szabályzat-tervezettel kapcsolatban — még a jóváhagyás előtt — helyes kikérni mindazoknak a véleményét, akik az egyes tevékenységek irányításáért, ellátásáért, ellenőrzéséért felelnek. A szabályzat újjáalkotását követően a szövetkezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a szövetkezetnél követett gyakorlat, a kialakított szervezeti egységek és azok feladatai, valamint a szabályzatban előírtak között az egyezőség fennálljon. Ezért a szabályzatot időszakonként felül kell vizsgálni és a módosításokról — a jogszabály rendelkezései szerint — a vezetőségnek gondoskodni kell. A szövetkezet szervezete I. A szövetkezet szervei 1. A közgyűlés 2. A küldöttgyűlés 3. Munkahelyi tanácskozás 4. Vezetőség 5. A szövetkezet bizottságai működésére vonatkozó általános rendelkezések A) Felügyelő Bizottság B) Szövetkezeti Döntőbizottság C) Szövetkezeti Bizottság D) Nőbizottság E) Egyéb bizottságok II. A szövetkezet vezetőire és működésükre vonatkozó általános rendelkezések 1. A vezetők munkairányítási és az alá- fölérendeltségi viszonyokból származó feladatai 2. Vezetők és alárendeltek kapcsolata, tájékoztatási kötelezettsége 3. A szövetkezet magasabb és egyéb vezető munkakörű dolgozói 4. A vezetői munkakörök átadása 5. A vezetők kártérítési felelőssége III. Megbízás 1. Az elnök és a függetlenített elnökhelyettes megbízása 2. A magasabb vezető munkakörű dolgozók megbízása 3. A vezető munkakörű dolgozók megbízása