Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

928 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 37. szám c) munkahelyi tanácskozás21 d) vezetőség e) felügyelő bizottság f) szövetkezeti döntőbizottság g) szövetkezeti bizottság22 h) nőbizottság23 i) 24 19. A szövetkezet gazdálkodását a vezetőség, az elnök (függetlenített elnökhelyettes) és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetők személyi felelősséggel irányítják. A szövetkezet gazdasági és termelési szervezetét, működésének rendjét a jogszabályoknak, a jelen alapszabálynak, a belső szabályzatoknak, valamint a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatainak megfelelően a vezetőség alakítja ki.25 KÖZGYŰLÉS 20. A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.26 21. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és a szövetkezet által kezdeményezett módosítása,27 b) az elnöknek (elnökhelyettesnek), a vezetőség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása, valamint elmozdítása,28 c) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés, vagy onnan kilépés elhatározása, d) a szövetkezet távlati és középtávú tervének megállapítása, valamint éves tervének jóváhagyása,29 e) a szövetkezet mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása,30 f) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes, közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről,31 g) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása, h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet a jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, i) döntés a következő kérdésekben: . . 32 22 A közgyűlést a vezetőség évenként legalább egyszer köteles összehívni.33 A vezetőség ezen kí21 Munkahelyi tanácskozásokat minden szövetkezet köteles kialakítani. 22 Szövetkezeti bizottságot minden szövetkezetnél létre kell hozni. 1977 évi 7 sz tvr. 19. § (2) bek. 23 Nőbizottság alakítása a nők számarányára tekintettel mellőzhető. 24 A közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség egyéb bizottságokat is létrehozhat. 25 Szvt. 8. § * Szvt. 20. § (1) bek. 27 Szvt. 20. § (2) bek. a) pontja. v Szvt 20 § (2) bek bl pont és Iszt 5 § (1) bek a) Dont 29 Szvt 20 S (2) bek. d) pont és Iszt 5 <$ (1) bek b) pont. 30 Iszt. 5 § tt) bek b) pont. 31 Szvt 20 § (3) bek c) pont. 12 Szvt 20 § (2) bek. f) pont. vül a közgyűlést bármikor összehívhatja. A közgyűlésről — időpontjának, helyének és napirendjének megjelölésével — legalább 8 nappal megelőzően hirdetmény útján, vagy egyéb alkalmas módon értesíteni kell a tagságot. A közgyűlésről az írásbeli anyagok egyidejű megküldésével a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet is előzetesen tájékoztatni kell. 23. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok és cél megjelölésével a) a tagok 10 százaléka, b) a felügyelő bizottság, c) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv írásban indítványozza, d) vagy a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti.37' 24. A közgyűlés összehívása akkor szabályos, ha a 22. pont szerint hívták össze, és akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség megállapításánál figyegyelmen kívül kell hagyni a munkát tartósan nem végző, illetve a közgyűlésen való részvételben indokoltan és igazoltan akadályozott tagokat. A közgyűlésre azonban ezeket a tagokat is meg kell hívni. 25. Az alapszabály megállapításához és módosításához a szavazatok hétharmados többsége szükséges. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megzűnésének elhatározásához titkos szavazás és a szavazatok kétharmados többsége szükséges. Egyszerű szótöbbséggel, de titkos szavazással választja a közgyűlés a szövetkezet elnökét (elnökhelyettesét) a vezetőség, valamint a felügyelő bizottság elnökét és tagjait.35 26. A közgyűlés ügyrendjét a vezetőség készíti el és azt a közgyűlés maga állapítja meg. RÉSZKÖZGYŰLÉS36 27. A szövetkezetben a közgyűlést azonos napirenddel az alább felsorolt egységekben külön-külön részközgyűlésekkel is meg lehet tartani. A határozatok megállapítása a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával történik. Az egyes részközgyűléseknek külön-külön határozatképesnek kell lenniök. A munkát tartósan nem végzőket, illetve az igazoltan távollevőket a határozatképesség szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni.37 Azok a tisztségviselők, akik tisztségüknél fogva több részközgyűlésen vesznek részt, azon a rész33 Szvt 21. § (1) bek. 34 Szvt. 21. § (2) bek 35 Szvt. 14. § (2) bek. Szvt. 43. § Szvt. 46. § (1) bek Szvt. 48. § (1) bek. Szvt. 50. § (1) bek. Szvt. 25. § (1) bek. Szvt 27 § (2) bek. Szvt. 32. § (1) bek. Ha a szövetkezet közgyűlése egyéb döntéseket is minősített többséghez vagy titkos szavazáshoz kíván kötni, erről itt kell rendelkezni * Szvt 23 § Részközgyűlést ott célszerű alakítani, ahol azt a taglétszám vagy a telephelyek száma, szétszórtsága indokolja 37 Iszt R 5 § (11 bek utolsó mondata.