Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 853 Veszélyességi pótlék 13. § (1) Az iskolaszanatóriumok (tbc-gyógyintézetek, tbc-gyógyiskolák), valamint a fertőző szembetegségben (trachomában) szenvedő gyermeke* ket ellátó intézmények fertőzés veszélyének kitett pedagógusait 30 százalékos veszélyességi pótlék illeti meg. E pótlékban csak azok részesülhetnek, akik törvényes munkaidejüknek legalább 50 százalékát fertőzés veszélyével járó munkahelyen töltik. A pótlék összegének megállapításánál a pedagógus személyi alapbérét kell számításba venni. (2) A veszélyességi pótlékot a fertőző betegség, illetőleg annak alapos gyanúja miatt az iskolába járás alól felmentett tanulók heti 6 órás korrepetálását ellátó pedagógusok óradíja után is fizetni kell. (3) E pótlék a pedagógust a pótlékra jogosító munkakörben teljesített túlórák után is megilleti. Termeléssel összefüggő pótlékok H. § Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban, továbbá az ipari szakmunkásképző iskolákban a pedagógusokat továbbra is megilletik azok a termeléssel összefüggő pótlékok, amelyeket részükre külön jogszabályok alapján eddig is folyósítottak. 15 § A személyi fizetésben részesülő pedagógusnak a 11 —14. §-ban meghatározott pótlékokat a személyi fizetésen felül kell megállapítani. Letelepedési segély 16. § (1) A 3021—3045 kulcsszámú munkakörbe tartozó pedagógusokat, akiket e rendelet hatálybalépése után általában területi pótlékra kijelölt oktatási intézményhez neveznek ki, illetőleg helyeznek át, 2000-15 000 Ft letelepedési segélyben lehet részesíteni. (2) Letelepedési segélyben részesíthető az a volt képesítés nélküli pedagógus, aki oklevelének megszerzése után továbbra is területi pótlékra kijelölt oktatási intézményben tanít (3) A letelepedési segély kifizetésének és viszszafizetésének feltételeit — a szakszervezet megyei bizottságával egyetértésben — a megyei művelődésügyi osztály vezetője határozza meg. (4) Letelepedési segély a pedagógusnak csak egyszer fizethető. HARMADIK RÉSZ Az alkalmazottak munkabérének megállapítása 17. § (1) Az alkalmazottak személyi alapbérét - - a tényleges munkakörük alapján — a IV. számú melléklet A. részében meghatározott munkaköri bértételek határai között, a B. részben előírt besorolási feltételek szerint kell megállapítani. A „II. Ügyintézők", valamint a „III. Ügyviteli dolgozók" csoportjába tartozó alkalmazottakat a hatályos jogszabályok alapján beszámított munkaviszonyban töltött idejük figyelembevételével kell a megfelelő kulcsszámú munkakörbe sorolni. A munkaviszonyban töltött idő megállapítása szempontjából a kezdő év teljes évnek számít. (2) Annak az alkalmazottnak a munkabérét, akinek munkaideje a munkakörére általában megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb (részfoglalkozású alkalmazott, pl. á napi négy órában foglalkoztatott takarító), a teljes munkaidővel foglalkoztatottak részére megállapítható személyi alapbér időarányos részében kell meghatározni. 18. § (1) A személyi alapbért, illetőleg a személyi fizetést — a beszámított munkaviszonyban töltött idő kezdőpontjának figyelembevételével — minden teljes három naptári év után 1978. január 1-től kezdődően a rendelet IV. számú mellékletének 4., illetőleg 5. hasábjában meghatározott összeggel emelni kell. Erre tekintettel az alkalmazott személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek. (2) A részfoglalkozású alkalmazott kötelező béremelésének összegét -a törvényes munkaidejének időarányos része szerint kell megállapítani. 19. § Mindazokban az esetekben, amelyekben valamely jogszabály alapbért említ, a 17. § (1) bekezdésében szabályozott személyi alapbéren, illetőleg a személyi fizetésen felül a menzavezetői pótlékot (20. §) is számításba kell venni. Menzavezetői pótlék 20. § (1) Azokban a középfokú oktatási intézményekben, ahol önálló menza van, a menza vezetését ellátó alkalmazott részére havi 200—500 forint összegű pótlékot kell fizetni A pótlék mértéké-