Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13 Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 71. Az Mt. V. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felmondási korlátozás vonatkozik arra a dolgozóra, akinek három általa eltartott kiskorú gyermeke van és a felesége fizetésnélküli szabadsága alatt gyermekgondozási segélyben részesül. Az Mt. V. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő anyát eltartottnak kell tekinteni. A három kiskorú gyermekét eltartó dolgozót az Mt. V. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti védelem megilleti akkor, ha a felesége fizetésnélküli szabadsága alatt gyermekgondozási segélyben részesül. (A Legfőbb Bíróság M. törv. II. 10255/1976/3. sz. alatt hozott Pfl. 35.170/1976/2. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 72. Szövetkezeti alkalmazott munkaügyi vitájában közös munkaügyi döntőbizottság nem járhat el. Kérdésként merült fel a gyakorlatban: ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet alkalmazottjának munkaügyi vitájában a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és egy tagja elfogultságot jelent be, a munkaügyi bíróság az eljárásra kijelölhet-e közös munkaügyi döntőbizottságot. A kérdés megoldásánál az alábbiakat keU figyelembe venni: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. 93. §-ának (1) bekezdése szerint a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja között felmerülő viták eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A 46/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (R.) 141. §-a pedig akként rendelkezik, hagy a termelőszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi vitáira a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az R. 136. §-ának (2) bekezdése felsorolja azokat a személyeket, akik a tagsági vita elbírálásából kizártak, egyébként a közgyűlés által választott öttagú döntőbizottság bármely tagja eljárhat a vitás ügyek intézésében. A hivatkozott rendelkezésekből kitűnik, hogy a termelőszövetkezeti akalmazott munkaügyi vitájában csak a szövetkezeti döntőbizottság járhat el, a munkaügyi döntőbizottságnak az eljárásra nincs hatásköre. Elfogultság esetén a döntőbizottság elnökének új tagot kell kijelölnie, az elnök elfogultsága esetén pedig a szövetkezeti döntőbizottság maga jelöli ki az elnököt tagjai közül. Külső szerv ilyen kérdésben nem dönthet. Elfogultság esetén a munkaügyi bíróságnak sem a munkaügyi döntőbizottságok eljárását szabályozó, többször módosított és kiegészített 9,1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet, sem a Pp. XXIII. Fejezete alapján nincs lehetősége arra, hogy az eljárásra más döntőbizottságot jelöljön ki. Nincs akadálya annak, hogy az elfogultsági kifogás alapossága esetében az elfogultsággal érintett két tagot az eljárásból kizárják és helyettük másik két döntőbizottsági tag járjon el. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. 10.263/1976/2. szám alatt hozott Pfl. 35.385/1976/1. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 73. A fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozót elhelyezkedési kötelezettség terheli, de ha a határozat jogerőre emelkedése előtt munkaviszonyt létesít, az elbocsátás fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése esetén a részére megítélt kártalanítás összegének megállapításánál az időközben ténylegesen megkeresett munkabért figyelembe kell venni. Jogellenes felmondás esetében a dolgozót megillető elmaradt munkabér összegének kiszámítása során az Mt. V. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében számításba kell venni azt a járandóságot is, amit a dolgozó másutt megkeresett vagy megkereshetett volna. Az elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó határozat hatályon kívül helyezése esetén a dolgozót megillető kártérítés összegének meghatározásánál viszont az Mt. V. 33. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. Ez utóbbi eset-