Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 719 lyoknak a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a munkabérek legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések a szövetkezeti tagok tekintetében is irányadók. (2) A tag részére a személyi fizetésnek megfelelő alapmunkadíjat csak a küldöttközgyűlés állapíthat meg. 20. § A 16. §-ban megjelölt szövetkezetek, illetőleg részlegek tagjaira nézve a munka díjazása és a dolgozó részére járó egyéb juttatások tekintetében — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkoznak. 22. § (1) A szövetkezet szervezetét vagy tevékenységét érintő változás [Iszt. 23. § (3) bekezdése] lényeges, ha az a szövetkezet szervezeti egységeinek túlnyomó részét vagy a dolgozók nagyobb csoportját érinti. Ehhez képest a dolgozók kisebb csoportjára vagy egyes személyekre kiható változás esetén a foglalkoztatás szüneteltetésének nincs helye. (2) A foglalkoztatás szüneteltetésének nincs helye abban az esetben sem, ha a tag foglalkoztatása a szakképzettségének megfelelő, vagy ahhoz közelálló olyan munkaterületen biztosítható, amely a korábbit megközelítő kereseti lehetőséget nyújt és amely munka végzése a tagra aránytalan sérelemmel nem jár. (3) A foglalkoztatás szüneteltetéséről szóló határozatot a taggal lehetőleg a szüneteltetés kezdő időpontját harminc nappal megelőzően kell közölni. A határozatban meg kell jelölni a szüneteltetés várható időtartamát. (4) Szüneteltetés ideje alatt a tagnak díjazás — ideértve az állásidőre való térítést is — nem jár. (5) A szüneteltetés ideje alatt betöltött munkaviszony adatait a foglalkoztató vállalat írásbeli megkeresésére a szövetkezet — a második munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint — köteles a tag munkakönyvébe bejegyezni." 5. § A Vhr. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szövetkezet a jóléti és kulturális alap terhére dolgozói és családtagjai szervezett üdüléséről gondoskodhat." 6. § (1) A Vhr. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „39. § A munkajogi jogszabályok alkalmazásánál — ha a szövetkezetre vonatkozó jogszabályokból más nem következik — — vállalaton a szövetkezetet, — dolgozón a tagot, illetve az alkalmazottat, — kollektív szerződésen a szövetkezet munkaügyi szabályzatát, — munkaviszonyon a tagsági viszonyt, — munkaszerződésen a munkamegállapodást. — munkabéren a munkadíjat, — igazgatón a szövetkezet belső szabályzatában feljogosított szervet, illetve vezetőt, — munkaügyi döntőbizottságon a szövetkezeti döntőbizottságot kell érteni." (2) A Vhr. melléklete az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „Mt. V, 53. § (2) bekezdése: Az építőipari dolgozók téli pótszabadsága;". 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Annak rendelkezéseit 1977. május 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. (2) A Vhr. 36. §-a c) pontjából az „állománycsoportba tartozó" szövegrész elmarad, a 7. 5 (2) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése, a 18, 24, 37. és 40. §-a, továbbá az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról szóló 21/1971. (XII. 31.) MüM számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 8/1973. (VII. 18.) Mü M számú rendelet hatályát veszti. Karakas László s. k., munkaügyi miniszter Az oktatási miniszter 5/1977. (VI. 27.) OM számú rendelete a gépíró és gyorsíró iskolákról A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvénynek az 1973. évi 24. számú törvényerejű rendelettel megállapított 9. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján a következőket rendelem: 1. § A gépíró és gyorsíró iskolák (a továbbiakban: iskola) a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvénynek az 1973. évi 24. számú törvényerejű rendelettel megálla-