Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 30. szám

30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 709 c) az alkalmazottra nézve a Tvr. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt kizáró ok nem áll fenn. (3) A szakigazgatási szerv a családtag és az alkalmazott bejelentésének tudomásulvételéről nyolc napon belül értesíti a magánkereskedőt és a KISOSZ-t. • Vhr. 13. § (1) A magánkereskedő segítő családtagját, alkalmazottját arcképes igazolvánnyal kell ellátni. Az arcképes igazolványt a KISOSZ adja ki engedélyezés esetén a szakigazgatási szerv határozata, bejelentés esetén értesítése alapján. (2) A segítő családtag tevékenysége — munkaviszonynak nem tekinthető — foglalkozásnak minősül. Tvr. 6. § (1) A magánkereskedői igazolványban meg kell határozni a magánkereskedő .szakmáját és telephelyét. (2) Magánkereskedés a magánkereskedői igazolványban meghatározott telephelyen, illetve az az ország bármely területén tartott vásáron külön engedély nélkül folytatható. (3) A magánkereskedő telephelyének áthelyezéséhez — ha jogszabály másként nem rendelkezik — engedély szükséges. Vhr. 14. § (1) A magánkereskedő családi és utónevét (a közkereseti társaság cégét), valamint szakmáját telephelyén szembetűnő módon fel kell tüntetni. (2) A magánkereskedő telephelye a) üzlethelyiség vagy telep, b) közterület vagy közforgalom számára átengedett terület (a továbbiakban: közterület) meghatározott helye. c) vásárcsarnok vagy piac területe, d) kivételesen a magánkereskedő állandó bejelentett lakása lehet. (3) Azonos vagy rokon szakmájú magánkereskedők, ezek üzletkörébe tartozó árut előállító kisiparos — dohányárusok kivételével — közös telephelyet nem tarthatnak fenn. Vhr. 15. § • (1) Ha a magánkereskedő telephelye vásárcsarnok vagy piactér területén van, a magánkereske' dői igazolványban csak a vásárcsarnokot vagy piacteret kell telephelyként feltüntetni, ennek területén belül a helyfoglalásra a piacigazgatási szabályzat az irányadó. (2) A magánkereskedői igazolványban telephelyként a magánkereskedő állandó bejelentett lakását kell feltüntetni, ha a) a magánkereskedő kizárólag vásározó vagy mutatványos tevékenységet folytat, b) a kereskedés lakásban is folytatható. A lakásban gyakorolható szakmák körét — a KISOSZ véleményének meghallgatása után — a miniszter állapítja meg. A vásározó kereskedő lakásán nem árusíthat. (3) Ha a magánkereskedő járulékos tevékenység (raktározás, csomagolás, válogatás, ügyvitel, stb.) céljára egyéb helyiséget, telket is használ, azt a használatbavételt követő nyolc napon belül a szakigazgatási szervnek be kell jelentenie. Ebben a helyiségben vagy telken a magánkereskedő nem árusíthat. (4) Nem kell a szakigazgatási szerv engedélye a telephely megváltoztatásához, ha az a magánkereskedő lakása; a lakásváltoztatást azonban a szakigazgatási szervnek be kell jelenteni. Ha ez a magánkereskedő más szakigazgatási szerv területére költözik, a magánkereskedő igazolványának érvénye megszűnik. E rendelkezés szempontjából a városok területét egy szakigazgatási szerv területének kell tekinteni. (5) Utcai árus részére a magánkereskedői igazolványt a szakma feltüntetésével kell kiállítani. Az ,,utcai árus" jelleget a magánkereskedői igazolványban telephelyként kell feltüntetni. Vhr. 16. § (1) Országos vásáron (hetivásáron, hetipicon, búcsvásáron, alkalmi, ünnepi vásáron, autóvásáron) az a magánkereskedő árusíthat a) aki magánkereskedői igazolványát kizárólag vásározó tevékenység folytatására kapta, b) akinek magánkereskedői igazolványa e rendelet 3. számú melléklete b) pontjában meghatározott szakmák valamelyikére szól és nem üzlethelyiségben árusít, c) az a budapesti használtcikk kereskedő, aki vásári árusításra — a KISOSZ javaslatára — a telephelye szerint illetékes szakigazgatási szervtől engedélyt kapott. (2) A telephely szerint illetékes szakigazgatási szerv az előző bekezdésben meghatározott magánkereskedői igazolványt a következő záradékkal látja el: a) az a) pontban meghatározott magánkereskedők esetében: „Kizárólag vásáron árusíthat", b) a b) és c) pontban meghatározott magánkereskedők esetében: „Vásáron is árusíthat".