Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

408 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám zösből származó teljes munka szerinti részesedés összegének a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával történő osztása útján kell megállapítani. (2) Az átlagrészesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni: a) azt a járandóságot, amely a tagnak nem a közös munkában való részvétele után jár (bármilyen címen nyújtott segély, társadalombiztosítás, központi alapok terhére kapott juttatás, tanulmányi ösztöndíj stb.), vagy amelyet a tag segélyezés ideje alatt is megkap (háztáji föld, takarmányjuttatás, földjáradék, termelési és fejlesztési hozzájárulás utáni részesedés, szakszövetkezeti tag vagyoni részesedése stb.); b) a részesedési alap terhére igénybe vett szolgáltatásokat (háztáji föld megművelése, szállítás, szolgálati lakás stb.); c) a kiküldetési költségtérítést, étkezési, üdülési hozzájárulást, szerszámhasználati díjat; d) találmányi, újítási díjat, társulásban, érdekképviseleti szervben ellátott feladatért kapott díjazást; e) a munkaviszony, megbízás, vállalkozás vagy a tagsági viszonyon kívül eső más jogviszony keretében szerzett jövedelmet; f) a jubileumi jutalmat. R. 93. § (1) A termelőszövetkezet alapszabályában elhatározhatja, hogy tagjai részére a rendszeresen közös munkában töltött minden öt év után a munkadíj három százalékát meg nem haladó pótlókot (tagsági pótlék) fizet. (2) A tagsági pótlék munkadíjnak minősül, és azzal egyidejűleg kell kifizetni. (3) A tagsági pótlék — rendszeresítése esetén — a termelőszövetkezet öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő tagjait is megilleti; ezt a nyugdíj összegének alapjául szolgáló havi átlagos jövedelem után kell kifizetni. R. 94. § Hitelképtelennek nyilvánított termelőszövetkezet hitelképességének költségvetési fedezet nyújtása útján történő helyreállítása, továbbá veszteség vagy alaphiány költségvetési forrásból történő rendezése esetén a termelőszövetkezeti vezetők munka szerinti részesedése külön jogszabály szerint korlátozható. R. 95. § A termelőszövetkezet a közös munkában részt vevő tagok, családtagok és alkalmazottak munkateljesítményeiről — személyenként elkülönített — nyilvántartást köteles vezetni. Vhr. 72. § (1) A végzett munka mennyiségét bármilyen díjazási rendszer esetén munkaórák szerint kell nyilvántartani. (2) A közös munkában résztvevő tagokkal, családtagokkal és alkalmazottakkal — a nyilvántartás alapján — személyenként külön kell elszámolni. A családtag teljesítményét akkor sem lehet a tag javára írni és munkadíját másnak kifizet ni,' ha kiskorú vagy a taggal közös háztartásban él. **Tv. 68. § (1) A tagok részesedése munkadíjból, eredménytől függő részesedésből, prémiumból, jutalomból vagy a termés (hozam, érték) meghatározott részéből áll. (2) A pénzbeni munkadíjat rendszeresen, általában havonta kéli kifizetni. (3) A gazdálkodás eredményétől függő részesedés kifizetése a zárszámadás megállapítása után esedékes. (4) A prémium az előre kitűzött feladat igazolt elvégzése után válik esedékessé. (5) A jutalom kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozók részére fizethető. IX. FEJEZET HÁZTÁJI GAZDASÁG A háztáji gazdaság célja Tv. 69 § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. R. 96. § (1) A közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés terjedelmét és módját úgy kell kialakítani, hogy a tagok, a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekei összhangban álljanak. (2) A szakszövetkezet tagja a közös használatba nem vont földjén felszerelésével és állatállományával — a jogszabály és az alapszabály keretei között — maga gazdálkodik (tag gazdasága). (3) A szakszövetkezet közös gazdasága és a tag gazdasága együttműködését a háztáji gazdasághoz hasonlóan az alapszabályban úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen mind a közös gazdaság, mind a tagok gazdaságának a helyi adottságokkal összhangban álló arányos fejlődése. Vhr. 73. § (1) A tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni.