Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

404 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám Vhr. 44. § (1) A családi művelésre meghatározott területet vállaló tag betegségi segélyre az egyéb feltételek megléte esetén (41. §) akkor jogosult, ha a vállalt terület megmunkálásáról a művelést közösen vállaló családtagok sem képesek gondoskodni. (2) A családi művelést vállaló tag köteles a termelőszövetkezet vezetőségének haladéktalanul bejelenteni, ha betegsége miatt a vállalt területet tovább művelni nem képes, illetőleg annak megmunkálásáról a művelést közösen vállaló családtagok sem képesek gondoskodni. Vhr. 45. § (1) A betegségi segélyre való jogosultság időtartamának lejárta előtt a termelőszövetkezet azon a címen, hogy a tag nyugdíjra (járadékra) jogosultságot szerzett, a segély további folyósítását nem szüntetheti meg, és a nyugdíjfolyósítás megkezdéséig fizetett betegségi segélyt nem követelheti vissza. (2) A termelőszövetkezetben munkát végző nyugdíjas (járadékos) tag segélyre való jogosultsága időtartamának megállapításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyekre nyugdíjazását követően munkadíjban, betegségi segélyben részesült. Betegségi segélyének megállapításánál csak a nyugdíjazását követően kapott átlagrészesedést lehet számításba venni. Vhr. 46. § Az üzemi balesetet szenvedett és a szakmunkástanuló termelőszövetkezeti tag — az egyéb feltételek megléte esetén — az előírt időtartamú előzetes munkavégzés hiányában is jogosult a segélyre. Vhr. 47. § (1) A betegségi és a szülési segély alapja a szülést, megbetegedést közvetlenül megelőző naptári évben a tag által elért átlagrészesedés. (3) A betegségi és a szülési segély összegét legfeljebb — napi 400 Ft, — jutalékos javadalmazás esetén, ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik, napi 200 Ft átlagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani. (3) A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni. (4) Az arra jogosult tagot a betegségi és szülési segély az egyébként irányadó időtartamon át a tagsági viszony megszűnése esetén is megilleti, feltéve, hogy más címen jövedelempótló szolgáltatásban nem részesül. Vhr. 48. § (1) Közös munkavégzésnek minősülő, de háztáji gazdaságban folytatott termelő tevékenységgel ledolgozott munkanapok esetén a betegségi segély alapját képező részesedés napi átlaga megállapításánál a közös munkaszervezetben végzett munka után járó részesedés napi átlagát kell alapul venni. (2) Akinél a termelőszövetkezet a közös munkaszervezetben végzett munka nélkül is köteles a háztájiban végzett tevékenységet közös munkaként elismerni [25. § (2) bek.], a betegségi segély alapjául szolgáló napi átlagrészesedést a közös munkaszervezetben, a háztájiban végzett termelő tevékenységnek megfelelő munkát végző tagok napi átlagrészesedése alapján kell megállapítani. Vhr. 49. § A hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért átlagrészesedését kell a betegségi segély megállapításánál figyelembe ^enni a belépést követő naptári év végéig azoknál a tagoknál, akik belépésüket megelőzően: — munkaviszonyban, ipari szövetkezeti, vagy termelőszövetkezeti tágsági viszonyban nem álltak, — ipari szövetkezeti tagsági viszonyban vagy más munkáltatóval munkaviszonyban álltak. Vhr. 50. § (1) A termelőszövetkezet a 42. § (1) bekezdésének keretében magasabb mértékű segélyt állapíthat meg azoknak a tagoknak, akik a közös munkában az átlagosnál nagyobb mértékben vettek részt, vagy a termelőszövetkezetnek már hosszabb idő óta tagjai. Az ide vonatkozó, valamint a segélyezéssel kapcsolatos további szabályokat az alapszabályba kell felvenni. (2) Az alapszabály lehetőséget adhat arra, hogy a termelőszövetkezet azokat a tagjait is segélyben részesítse, akik a segélyezésre előírt feltételeket önhibájukon kívül nem teljesítették. Vhr. 51. § (1) A segélyből csak a tartásdíjakat és a betegségi segély címén jogtalanul kifizetett összegeket szabad levonni. A levonások együttes mértéke nem haladhatja meg a segély 33 százalékát. (2) A segélyt másra átruházni nem lehet. (3) A segélyre vonatkozó igény a segély esedékességétől számított egy év után elévül. Vhr. 52. § A munkavégzés alapján járó juttatások megállapításánál be kell számítani a tagnak a háziipari, népi iparművészeti tevékenységet folytató ipari szövetkezetben elért munkateljesítményét; a juttatás alapjául szolgáló részesedés megállapításánál pedig az így beszámított teljesítmény után járó jövedelmet is. A juttatás a két szövetkezetet a tag munkavégzése arányában terheli, és azt egymás között számolják el. Vhr. 53. § A betegségi, valamint a szülési segéllyel összefüggő, az előbbiekben nem szabályozott kérdésekben a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Vhr. 54. § A termelőszövetkezet munkaügyi szabályzatában a tagokról való gondoskodás keretében, a vonatkozó munkajogi szabályok alapulvételével egyéb kedvezményeket is biztosíthat (étkeztetés, munkaruha, üdültetés, tisztálkodási eszközök stb.).