Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

400 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám Munkaidő Tv. 61. § A termelőszövetkezetben meg kell ál­lapítani a munkaidőt. R. 77. § (1) A munkaidő tartamát a jogszabá­lyok keretei között — az évszakoknak és a mun­ka természetének és mennyiségének megfelelően — napi, heti, havi vagy a munkaidőszakra vo­natkozó keretben a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő a termelőszövetkezet tag­jára, rendszeresen dolgozó családtagjára és alkal­mazottjára egyaránt kötelező. (2) A dolgozó részére napi munkájának befeje­zése és a másnapi munkakezdés között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. (3) A termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 1500, nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet. (4) Azoknak a tagoknak és családtagoknak, akik a megállapított munkaidejükön túl teljesítenek munkát (túlmunka) — a munkaügyi szabályzat rendelkezésétől függően — túlmunkadíj vagy megfelelő szabad idő jár. Ezt a rendelkezést a vezetői munkakört betöltő tagokra nem lehet al­kalmazni. (5) A szakszövetkezet alapszabálya a közös munkában nem rendszeresen részt vevő tagok munkavégzési kötelezettségének alsó határát — a jogszabályban munkavégzéshez kötött tagsági jogok kizárásával — a (3) bekezdésben megálla­pított legkisebb mértéknél alacsonyabban is meg­határozhatja, illetőleg a kötelezettség teljesítése alól felmentést adhat. Vhr. 29. § Munkában töltött időként kell szá­mításba venni, függetlenül attól, hogy a tag ré­szére jár-e átlagrészesedés: — a szülési, a betegségi és a gyermekgondo­zási segélyezés; — a fizetett szabadság, a tanulmányi szabad­ság, továbbá a továbbtanuló dolgozók részére jogszabályban biztosított munkaidőkedvezmény; — a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fizetés nélküli szabadság; — a katonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevé­kenység; — a munkaviszony [R. 85. § (1) bek.] és a csa­ládtagként végzett munka időtartamát. Vhr. 30. § (1) Túlmunka a munkaügyi szabály­zatban meghatározott napi munkaidőn túl vég­zett munka. (2) Túlmunka idejére a tagot az R. 77. § (4) bekezdése szerint rendes munkadíja és ezen fe­lül túlmunkadíj-pótlék illeti meg, amely a mun­kadíj 25 százalékánál kevesebb és 100 százaléká­nál több nem lehet. (3) Nem jár túlmunkadíj-pótlék azoknak a ta­goknak sem, akik munkaidejük beosztását és fel­használását maguk határozzák meg. Fizetett szabadság Tv. 62. § (1) A termelőszövetkezetnek azt a tag­ját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mér­tékű fizetett szabadság illeti meg. (2) A termelőszövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben más ta­gok részére is biztosíthat fizetett szabadságot. R. 78. § (1) A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát tel­jesített. A Tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a 77. § (3) belcézdése szerinti munkaidőt nem teljesítette. (2) Az évi 1000, 1500, illetve 2300 munkaóra teljesítményhatárok közötti munkavégzés esetén a fizetett szabadság mértékét a végzett munka­idővel arányosan kell megállapítani. — (3) A fizetett szabadság alap- és pótszabadság­ból áll, amelynek mértékét a munkaviszonyban álló dolgozók fizetett szabadságára vonatkozó sza­bályok szerint kell megállapítani. (4) A tagsági viszony első évében a tagot meg­illeti a fizetett szabadság arányos része, ha a 2300 munkaórából a hat hónapra jutó átlagos munkamennyiséget teljesítette. Vhr. 31. § (1) A folyamatos munkavégzés alap­ján [Tv. 62. § (1) bekezdés] járó fizetett szabad­ság (alap- és pótszabadság) mértékének kiszámí­tására a munkajogi szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az egészségre ártalmas munkakörben fog­lalkoztatottak, a gyermekes anyák, a 18. életévü­ket még be nem töltött fiatalok és vakok pótsza­badságának feltételeire és mértékére — folyama­tos munkavégzés esetén — a munkajog szabá­lyait kell alkalmazni. Ha pedig az alapszabály a Tv. 62. § (2) bekezdése alapján biztosít a tagok részére fizetett szabadságot, a felsoroltakat a sza­badság feltételeinek és mértékének megállapítá­sánál kedvezményben kell részesíteni. (3) A fizetett szabadságra való jogosultság meg­állapításánál a 29. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni. (4) A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés jár. (5) A fizetett szabadságot esedékességének évé­ben, akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, azt — a tagsági viszony megszűnése, valamint sorkato­nai szolgálatra történő bevonulás, illetve nyűg-

Next

/
Thumbnails
Contents