Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 333 rések elvégzését tűrni köteles, a biztonság érdeké­ben tett előírásait azonban meg kell tartani. (2) A keresztezés tervezésénél mindkét létesít­mény zavartalan működését biztosítani kell; fi­gyelembe kell venni a keresztezett létesítmény távlati fejlesztési terveit, továbbá a város- és köz­ségrendezési terveket is. (3) A keresztezési munka dokumentációját az érdekeltekkel, elsősorban a kresztezett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetni kell. Mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak keresztezésénél a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot kell érdekeltnek tekinteni. (4) A keresztezési munkák miatt a keresztezett létesítmény átalakításának és áthelyezésének, be­kötésének, illetve helyreállításának költségeit az új létesítmény beruházója vagy üzemeltetője vi­seli. Ha a munkálatok kapcsán a keresztezett lé­tesítményt korszerűsítik, bővítik, vagy teljesítőké­pességét növelik, az ebből eredő többletköltségek nem háríthatók át a keresztező létesítmény léte­sítőjére. 21. § (1) A keresztező és a keresztezett létesítmény üzemeltetői — ha ez szükségesnek mutatkozik — a munkálatok elvégzése során történő együttmű­ködésüket, jogaikat, kötelezettségeiket, a munká­latok feltételeit — a műszaki előírásoknak (szab­vány, szabályzat), illetve a szakhatóságok előírá­sainak figyelembevételével — szerződésben álla­pítják meg. Ebben a keresztezett létesítmények középtávú terveiről, azok üzemeltetője tájékozta­tást adni köteles és ezeket a keresztező munkák megtervezésénél figyelembe kell venni. Ha a ke­resztezett üzem a távlati terveiről tájékoztatást nem ad és emiatt a keresztező üzem átépítése vá­lik szükségessé, annak költségei a keresztezett üzem fenntartóját terhelik. (2) Ha az érdekeltek a szerződés kötését nem tartják szüségesnek, a keresztezési munkálatokat a vonatkozó műszaki előírások (szabvány, szabály­zat) szerint kell végezni. (3) Ha a keresztezett létesítményen egyes mun­kálatokat a keresztező üzem kivitelezője végez el, ehhez a keresztezett üzem szakmai felügyeletet köteles biztosítani; az adott esetben szükséges víz­telenítési vagy feszültségmentesítési munkák meg­történtéről pedig meggyőződni köteles, mielőtt a keresztező kiviteli munkálatai megkezdődnek. 22. § Ha üzemelő nyomvonalas létesítmények ke­resztezésénél az egyik létesítmény fejlesztése, kar­bantartása, átalakítása miatt vagy egyéb okból a másik létesítmény megbontása válik szükségessé, az ezzel felmerülő összes költségeket annak a lé­tesítménynek az üzemeltetője viseli, amelynél a változás szükségessé vált. 23. § (1) Gázvezeték helyi erőből olyan helységben, illetve valamely helység olyan részében létesít­hető, amelynek vezetékes gázellátása a hálózat­fejlesztési tervben nem szerepel, vagy szerepel ugyan, de az érdekelt községi (városi) tanács vég­rehajtó bizottsága helyi hozzájárulás felhasználá­sával korábbi időben kéri a bekapcsolást. (2) Az érdekelt községi (városi) tanács végre­hajtó bizottságának a Gt. 11. § (1) bekezdése alap­ján a nehézipari miniszterhez benyújtandó és a területileg illetékes gázszolgáltató vállalat által véleményezett engedély iránti kérelemben vállal­nia kell, hogy a gázelosztó vezetéket a helység határában levő gázfogadó állomástól kezdve, to­vábbá a csatlakozó vezeték közterületre eső ré­szét a 24. §-ban meghatározott anyagi erőforrások felhasználásával létesíti, majd a községi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a városi tanács vb energiagazdálkodási feladatot ellátó szak­igazgatási szerve térítésmentesen a gázszolgáltató vállalat kezelésébe adja. (3) Ha a községi (városi) tanács végrehajtó bi­zottsága a beruházást a 24. § (1) bekezdésének a)—c) pontjaiban megjelölt anyagi erőforrásokból valósítja meg, a nehézipari miniszterhez előter­jesztendő kérelmének benyújtása előtt — kivéte­les esetben — a gázszolgáltató vállalat és a köz­ségi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a városi tanács vb energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szerve megállapodhat a gáz­elosztó vezetéknek és a csatlakozó vezeték köz­területre eső részének a gázszolgáltató vállalat ke­zelésébe, térítés ellenében történő átadásáról. 24. § (1) A község (város) a beruházást az alábbi anyagi erőforrásokból fedezheti: a) a lakosság és a helység területén a gázszol­gáltatást igénybevevő jogi személyek önkéntesen vállalt hozzájárulásából, b) a tanácsi fejlesztési alapból, c) ha a tervezett beruházás indokolja, az állami költségvetés terhére kivételesen megadható ál­lami támogatásból, d) a gázszolgáltató vállalattal való megállapodás esetén részben ennek forrásaiból. (2) Az (1) bekezdésben említett forrásokból lé­tesített gázvezeték állami tulajdon. (3) A beruházói teendőket a község (város) által végzendő beruházásoknál a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a gázszolgál­tató vállalat vagy egyéb szerv látja el. (4) Ha a gázelosztó vezeték tervezési és kivite­lezési munkáit nem a gázszolgáltató vállalat, illet­ve az általa kijelölt szerv végzi, azok műszaki ellenőrzésével a gázszolgáltató által meghatározott vagy erre jogosult szervezetet (személyt) kell meg­bízni.

Next

/
Thumbnails
Contents