Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

324 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám egyetértésben — az alábbi elvi állásfoglalást teszszük közzé. 1. A lakásépítő szövetkezet tagjai részére az építési kölcsön engedélyezésére az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) részéről akkor kerül sor, ha — a lakásépítés finanszírozására irányadó jogszabályoknak megfelelően — a szövetkezet a kivitelező által is elfogadott költségvetéssel rendelkezik, s a tagok egyéni kölcsönigénylésüket benyújtották. 2. E Vonatkozásban a helyes gyakorlat az, ha a kivitelező a tervezői költségvetés felülvizsgálatát és árajánlatát még az építési szerződés megkötése előtt az OTP előzetes nyilatkozata alapján teszi meg. 3. Az OTP nyilatkozata a kivitelező részére tanúsítja, hogy a szövetkezet építési számláján levő összeg a tervezői költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatos munkák pénzügyi fedezetéül rendelkezésre áll. E nyilatkozatot az OTP a lakásépítő szövetkezet megalakulását követően a jogerős építési engedély birtokában adja meg. 4. A 14 1975. (XI. 12.) ÉVM számú rendelet 14. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti fedezetigazolás kiadására akkor ikerül sor, ha az OTP az engedélyokiratot megkapta és a tagok az engedélyokirat szerinti lakásépítés céljára a kivitelező által felülvizsgált költségvetés figyelembevételével őket terhelő készpénz-befizetéseket teljesítették, a kölcsönszerződéseket aláírták, továbbá a munkáltató szerv az általa vállalt támogatást a lakásépítési számlára átutalta. 5. A 3. pont szerinti nyilatkozatot, továbbá a fedezetigazolást az OTP építési ütemenként adja meg és egyúttal tájékoztatást ad a következő építési ütemben érdekelt, előtakarékosságot folytató tagok által a külön csekkszámlára befizetett öszszegről. 6. A fenti eljárás szerint kívánatos eljárni azoknak a szövetkezeti lakásberuházásoknak az előkészítése során is, amelyek nem a 14/1975. (XI. 12.). ÉVM számú rendelet szerint valósulnak meg^ Tóth Barna s. k., Soltész László s. k., a PM Közlekedési, az ÉVM LakásÉpítésügyi és Komimunálisügyi Főosztály és Lakáspolitikai vezetője Főosztály osztályvezetője Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 8. öröklési bizonyítvány kiállítása a biztosított örököse részére. • A Ptk. 561. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet: a) a szerződésben megnevezett személy; b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa; c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki. Az adott esetben az örökhagyó a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem jelölt meg és a kötvény nem bemutatóra szóló, ezért erre az esetre a Ptk. 561. §-a (1) bekezdésének c) pontja irányadó abban a tekintetben, hogy ki, illetőleg kik jogosultak á biztosítási összeg felvételére. A Legfelsőbb Bíróság a PK. 93. számú állásfoglalásában már kifejtette azt, hogy a biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz és a Ptk. 561. §-a (1) bekezdésének c) pontja esetén is a biztosított örököse közvetlenül az életbiztosítási szerződés alapján tarthat igényt a biztosítási összegre. Tévedett tehát az állami közjegyző .amikor a szóban forgó biztosítási összeget az örökhagyó hagyatékaként adta át. Az 1/1975. (IX. 17.) IM számú rendelettel módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 87. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés szerint, ha nincs hagyatéki vagyon és az örökös, vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, a közjegyző az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, vagy a hagyatéki hitelező kérelmére, a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetőleg hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt állít ki. 9. öröklési bizonyítvány kiállítására az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. A több jogszabállyal módosított és kiegészített 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a hagyatéki eljárás lefolytatására, illetve a 88. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében az öröklési bizonyítvány kiállítására is az a közjegyző illetékes, akinek a működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. A jegyzőkönyv nem tartalmaz adatot az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelyéről, ezért az iratokból nem állapítható meg, hogy az ügyben eljárt közjegyző illetékes volt-e az öröklési bizonyítvány kiállítására. A He. 87. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a közjegyző hagyatéki eljárás lefolytatása, illetve a hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt állíthat ki. Az adott esetben a közjegyző a He. 87. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak értelmében állította ki az öröklési bizonyítványt, s ebből — közvetve — arra lehet következtetni, hogy társadalombiztosítási ellátás képezheti a hagyaték tárgyát. Ezt a tényt azonban a jegyzőkönyv szintén nem tartalmazza. A He. 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az öröklési bizonyítványt akkor kell kiadni, ha a kérelmező igazolja, hogy az ál-