Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

308 \ TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám A panasz vizsgálata és érdemi elintézése nemcsak olyan esetben mellőzhető, ha az a már elbírált korábbival azonos tartalmú, vagy a panaszos nem nevezte meg magát, hanem akkor is,' ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A tudomás-' szerzéstől számított hat hónap után előterjesztett panasz vizsgálata vagy annak mellőzése az elintézésre hivatott szerv mérlegelésén múlik, de a tudomásszerzéstől számított egy év után előterjesztett panasz vizsgálatát minden esetben mellőzni kell. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése egyfelől az ügyek gyorsabb lezárását célozza, másfelől azon a tapasztalaton alapul, hogy a panaszok túlnyomó többségét a valóságos vagy vélt sérelem keletkezése után rövid időn belül előterjesztik (20—21. §). IV. FEJEZET Záró rendelkezések 1. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása szükségessé teszi az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítását. E törvényből ui. el kell hagyni azokat a rendelkezéseket, amelyek a bejelentések, panaszok intézését szabályozzák, a jelenlegi „államigazgatási panasz" kifejezés helyett pedig célszerűbb az államigazgatási eljárásban a „felülvizsgálati kérelem" kifejezés használata. A törvényjavaslat egyrészről szabályozza, hogy a felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül kell elintézni, másrészről pedig hatályon kívül helyezi az 1957. évi IV. törvénynek a közérdekű bejelentésr javaslatra és panaszra vonatkozó rendelkezéseit (23. §). 2. A törvényjavaslat a jogrendszer egységesítése érdekében- úgy rendelkezik, hogy jogszabályban a panasz elnevezés csak e törvény szerinti panaszra használható, és ennek a kifejezésnek a helyébe a jogszabályokban a „felülvizsgálati kérelem" kifejezés lép. Ez alól az általános szabály alól a törvényjavaslat két kivételt tesz. Az e%yik az, hogy a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben említett panasz szó helyébe a „törvényességi kérelem" kifejezés lép. A másik, hogy a büntetőjogi (ideértve a büntető eljárásjogi), a büntetésvégrehajtási, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek szolgálati viszonyaira vonatkozó jogszabályokban érintetlenül hagyja az eddig alkalmazott panasz kifejezést (23. §). 3. A törvényjavaslat rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra kell alkalmazni. Az ezután benyújtott beadványoknál feltétlenül szükséges, hogy az elintézésre hivatott szervek a közérdekű bejelentést, a javaslatot, illetőleg panaszt az új rendelkezéseknek megfelelően elhatárolják. A már korábban benyújtott ilyen beadványokat pedig úgy bírálják el, ahogy azt a korábbi jogszabályok elrendelték. A javaslat a törvény végrehajtását a Minisztertanács feladatává teszi. A Minisztertanács határozza meg, hogy a végrehajtásról hogyan és milyen szervek útján gondoskodik (24. §). Minisztertanácsi rendeletek A Minisztertanács 11 1977. (III. 30.) számú rendelete a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény végrehajtásáról A Minisztertanács a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. számú törvény (a továbbiakban: Tv) 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: (A Tv. 2. §-ához) 1. § (1) A törvény alkalmazásában szövetkezet: a szövetkezeti társulás és a szövetkezeti vállalat is. (2) Ahol a törvény felettes szervről szól, ennek a feladatát az alábbi szervek látják el: a) a magasabb szervezeti egység, ha a bejelentés az alacsonyabb szervezeti egységet vagy annak vezetőjét érinti, b) a tanács (hivatal) elnöke, ha a bejelentés a tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: vb) szakigazgatási szervét (hivatalát) érinti, c) az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanács vb szakigazgatási szerve, ha a bejelentés a szövetkezet közgyűlését (küldöttgyűlését) vagy vezetőségét érinti. (3) A törvény alkalmazásában a közvetlen felettest a Munka Törvénykönyve alapján kell meghatározni. (4) A törvény alkalmazásában a kisiparosok és magánkereskedők, valamint egyéb hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személyek felügyeleti szerve a tanács vb illetékes szakigazgatási szerve. (A Tv 5. §-ához) 2. § (1) A szóbeli bejelentést — kérelemre — az elintézésre hivatott szerv köteles írásba foglalni.