Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

304 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám (3) A panasz elintézéséről a felettes szervet nem kell tájékoztatni. Intézkedések 20. § Ha a panasz alapos a) szerv tevékenysége vagy mulasztása által okozott — más eljárásban nem orvosolható — sérelem esetén az intézkedés hatálytalanításáról (megváltoztatásáról), illetőleg a mulasztás pótlásáról kell gondoskodni; b) a szerv vezetőjének, más eljáró dolgozójának magatartása ellen irányuló panasz alapján — a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti vagy más tagsági viszony keretében rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával — intézkedni kell, hogy a kifogásolt magatartás ne forduljon többé elő, és hogy indokolt esetben az eljáró személyt felelősségre vonják. 21. § (1) A panasz vizsgálata mellőzhető a 9. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. (2) A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (rövidítve: Áe) 13. §-ának (1) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 64—66. §-ában és a 64. § előtti címben a „panasz", illetőleg az „államigazgatási panasz" kifejezés helyébe a „felülvizsgálati kérelem" kifejezés lép. (2) Az Áe 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62. § Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül — a felügyelet során, illetőleg a felülvizsgálati kérelem alapján — a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni." (3) Az Áe 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A felülvizsgálati kérelmet az előterjesztéstől számított hatvan napon belül el kell intézni." (4) Az Áe 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az eljáró államigazgatási szerv — a felügyelet során, a felülvizsgálati kérelem alapján — a sérelem orvoslása érdekében a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja." (5) Az Áe 67. és 68. §-a, 70. §-ának (1) bekezdése, továbbá 71. §-a hatályát veszti. 23. § (1) Jogszabályban a „panasz" elnevezés — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — csak az e törvény szerinti panaszra használható. A „panasz" kifejezés helyébe a (2) bekezdésben nem említett jogszabályokban a „felülvizsgálati kérelem", az 1972. évi V. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében pedig a „törvényességi kérelem" kifejezés lép. (2) Ez a törvény nem érinti a büntető, a büntetésvégrehajtási, továbbá a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati viszonyaira vonatkozó jogszabályokban a „panasz" kifejezés használatát. 24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott közérdekű bejelentésekre, javaslatokra és panaszokra kell alkalmazni. (2) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Losonczi Pál s. k., Cseterki Lajos s. k., a Magyar Népköztársasás a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnökP titkára Indokolás a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Magyar Népköztársaságban minden állampolgárnak az Alkotmányban biztosított joga, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; egyben kötelessége, hogy közmegbízatását lelkiismeretesen teljesítse. Az állampolgárok az állami és a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnek, melyeket érdemben el kell bírálni. Az állami és társadalmi rend védelme, a társadalmi érdekeknek és az állampolgárok jogos egyéni érdekeinek érvényre juttatása végett — a közérdekű javaslatokon kívül — minden állampolgár közérdekű bejelentést, valamint panaszt is előterjeszthet. Társadalmunk fejlesztésének elsőrendű követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. Hazánkban valamennyi állami és szövetkezeti szervnek, valamint társadalmi szervezetnek, minden tisztségviselőnek és ügyintézőnek a társadalom fejlődését kell szolgálnia. A tömegek növekvő részvétele a hatalom gyakorlásában, a közéleti demokrácia további kiterjesztése elősegíti a törvények következetes érvényre juttatását, az állami, vállalati, szövetkezeti szervek munkájának javítását, továbbá mindennemű bürokratizmus, a szocializmustól idegen jelenség visszaszorítását.