Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 13. szám

272 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám 9. A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait, az OTvH az érintett szervek bevonásával a 3. számú mellékletben foglalt irányelvek szerint készített Kezelési Szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben foglalt előírások szerint kell eljárni. 10. A TK természetvédelmi kezelésével a MÉM Egri Állami Erdőrendezőségét bízom meg. A TK természetvédelmi kezelésével kapcsolatos költségeket a MÉM Egri Állami Erdőrendezőség költségvetésében, beruházási és felújítási terveiben kell előirányozni és biztosítani. A természetvédelmi kezelésre vonatkozó megbízás nem érinti az Országos Műemléki Felügyelőségnek az Öfalu fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatait. 11. Egyéb rendelkezések: aj A TK határán „Tájvédelmi Körzet" feliratú valamint figyelmeztető és tájékoztató táblákat kell elhelyezni. b) A 2. sz. mellékletben feltüntetett földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlannyilvántartásába be kell vezetnie. c) E határozatban foglalt előírások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. d) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás 1. A Cserháti dombvidék jellegzetes táj része Hollókő község és környéke. A község az erdőkkel borított dombvonulatok egyik völgyében fekszik, amelyet távolabb az Őrhegy, a Zsunyi hegy (493 m), a Feketehegy (486 m), a Dobogó-tető (518 m) és a Pusztavárhegy (458 m) vulkáni csúcsai kereteznek. A TK dombvidékét mintegy 10—15 millió évvel ezelőtt alakította ki a vulkáni tevékenység. A szakaszos vulkáni működés hozta létre az andezit és andezittufa váltakozó rétegeit. 2. A Hollókői Várhegy alatt elterülő Ófalu megőrizte egykori településszerkezetét és a műemléki védettség következtében a régi palóc házak sora élő „falumúzeumot" alkot. A Hollókő-Ófalu középkori település, templomát 1342-ből származó okirat már említi. Egy 1782-ből származó leírás szerint a község egyutcás település, házai boronafalasak. A falu házait az elmúlt századokban többször pusztította tűzvész, a jelenlegi falukép az 1909. évi nagy tűzvész után alakult ki. A lakóházak fésűs beépítésben, keskeny szalagtelkeken az útra merőlegesen sorakoznak. A kőalapra épült, pórfödémes épületek jellegzetessége a csonkakontyos, deszkaoromfalas nyeregtető. A lakóházak utcai és udvari homlokzatán faoszlopos, deszkamellvédes tornác (ambitus) húzódik végig. Az Ófalu műemlékileg védett épületegyüttes. Műemléki helyreállítását tíz éve végzik. A korábban lebontott épületek helyére a műemléki együttesnek és a mai igényeknek megfelelő épületeket emelnek, amelyek harmonikusan illeszkednek a századeleji faluképbe. 3. A falu fölé magasodó várrom Nógrád megye számos középkori vára közül a legkisebb, de legépebben megmaradt. A tatárjárás után a Kacsics nemzetség építtette a XIII. század végén. A vár a XIII. és XIV. században fontos szerepet játszott a király és a hatalmaskodó oligarchák közötti pártharcokban. A XV. és XVI. században újabb építkezéseket végeztek a várban. A török hódoltság korában végvár lett, amelyet a török uralom alól 1683 után szabadítottak fel. 1711-ben a többi vár sorsában osztozott: a császári csapatok lerombolták. A vár sziklacsúcsra épült, szabálytalan formájú, belsőtornyos elrendezésű. Régészeti feltárását 1966—69. között végezték el. A feltárás láthatóvá tette a XIII. században épült ötszögletes öregtornyot övező belső vár falait, kaputornyát, a külső várudvart a közepén levő vízgyűjtővel. 4. Az Ófalu képéhez szervesen hozzátartozik a fás-legelő, s a kisparcellás mezőgazdasági terület. Az 1860-ban végzett parcellázáskor alakult ki a mai területnagyság. A 41 ha nagyságú területen 687 keskeny parcella van. Ennek ma már csak mindössze kétharmadán folytatnak szőlőtermesztést és egyéb mezőgazdasági művelést. A kisparcellás művelés fenntartása a századelej i faluképet őrző műemlékegyüttes korhű természeti környezetét biztosítja. * A védetté nyilvánítást megelőző helyszíni szemlén és tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek egyhangúlag kifejezésre juttatták és jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértenek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, ül. tényező az eljárás során nem merült fel. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke