Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 11. szám

232 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám Helyrajzi számozás 28. A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészleteket a felmérési szabályzat és az F. 2. szabályzat előírásai szerint kell helyrajzi szá­mozni. • 29. Ha az összefüggő kisajátított terület ren­deltetésszerű felhasználása annak több földrész­letre való felosztását teszi szükségessé (pl. telek­alakítás), a kisajátítási tervben a terület belső felosztása is megtervezhető. Ilyen esetben a fel­osztás folytán keletkező egyes földrészleteket külön-külön kell helyrajzi számozni. Területszámítás 30. A kisajátításra kerülő összterület nagysá­gát numerikusan (mérési adatokkal vagy a ha­tárvonal töréspontjainak számított koordinátái­val) kell számítani* 31. A földrészletek visszamaradó területét és a kisajátítandó területen belül kialakított új földrészletek és alrészletek (művelési ágak) te­rületét a körülményeknek megfelelő területszá­mító eszközzel és módszerrel kell számítani. A számításnál grafikus módszer alkalmazható, ki­véve az olyan felmérésű területeket, amelyek­nél a földrészletek területszámítása numeriku­san történt; az alrészletek területszámítása azon­ban itt is grafikusan történhet. 32. A földrészletek visszamaradó területeit csak akkor kell területszámítással meghatározni, ha az érintett földrészleteknek a kisajátítási ha­tárvonal szélétől számított 300 méteren belül van a legtávolabbi határvonala. Ellenkező eset­ben a visszamaradó területek nagyságát elegendő a járási földhivatal által megadott terület és a kisajátított területrész különbségeként meghatá­rozni. A visszamaradó területeket minden olyan esetben számítani kell, amikor a kisajátított te­rület a földrészletet egymással össze nem függő két vagy több részre osztja. 33. A 21. pontban tárgyalt esetben, amikor a térképi állapothoz képest a természetbeni álla­pot eltér (kapcsolt terület), a kisajátított terü­leten belül a terüíetszámítást használat szerint is — grafikus módszerrel — el kell végezni. 34. Az egyszerűsített eljárással készülő kisajá­títási tervhez a 30. pontban említett területszámí­tást grafikusan is el lehet készíteni. 35. A kisajátításra kerülő és a visszamaradó földrészletek területét alkalmasan választott cso­portonként, tömbönként, esetleg földrészletenként kell számítani. Ha a számított területek eltérése a megengedett érték alatt van, a részterületek ösz­szegét a csoport, tömb, illetve a földrészlet adott területére ki kell egyenlíteni a grafikusan számí­tót földrészletek területére való — területükkel arányos — elosztásával. Ha a kisajátítási határ hosszú, keskeny földrészleteket a hosszanti olda­lukkal közel párhuzamosan metsz, a területi hiba elosztását a kisajátítással érintett földrészleteket metsző kisajátítási határvonalak hosszának ará­nyában kell elvégezni. 36. A területmérési hiba megengedett értékét a felmérési szabályzat és az F. 2. szabályzat előírá­sai szerint kell megállapítani. A területkimutatás adatai 37. A kisajátítási tervhez a Rendelet 3. § (1) és (3) bekezdésében foglalt adatokkal területkimuta­tást kell készíteni. 38. A terülenkimutatásnak a kisajátítás előtti és kisajátítás utáni állapotra vonatkozóan a Rendelet 1. sz. mellékletében szereplő adatokat kell tartal­mazni. Az adatok bejegyzése a területkimutatásba 39. A területkimutatásban az érintett földrész­letek adatait belterület, zártkert, külterület sze­rinti bontásban külön oldalon, azon belül hely­rajzi szám csoportonként kell feltüntetni. Egy helyrajzi szám csoportot képeznek a kisajátítás­sal érintett földrészletek, illetőleg a földrészle­teknek azok a kisajátításra kerülő részei, ame­lyeket egy új földrészletté vonnak össze. Hely­rajzi szám csoporton belül a kisajátítással érintett földrészleteket térképi ábrázolás szerinti sorrend­ben kell bejegyezni. Minden földrészletet külön sorszámmal kell ellátni. 40. A kisajátításra kerülő földrészletekhez kap­csolódó állami tulajdonban álló földrészleteknek adatait — amely földrészletek az adott kisajátítá­si célra szükségesek — a területkimutatásban ugyancsak fel kell tüntetni. 41. Két vagy több község területét érintő ki­sajátítás estében a területkimutatást községen­ként a 39—40. pontokban foglaltak szerint kell elkészíteni. 42. Azokban a községekben, ahol a kisajátítás­sal egy időben a 3. pontban említett új földmérési alaptérképek és területjegyzék rendelkezésre áll­nak, .,Üj felmérés szerint" megjelöléssel egy sor­számon belül külön sorban, az új felmérés adatai­val (helyrajzi szám, alrészlet, művelési ág és te­rület) el kell számolni a területkimutatásban. Amennyiben a 22. pontban említett helyrajzi szám szerinti azonosítás nem végezhető el, külön területkimutatást kell összeállítani az ingatlan­nyilvántartási adatok alapján és külön területki­mutatást az új felmérés adatai alapján. 43. A területkimutatás 2. rovatában a tulajdo­nos és egyéb jogosult adatai előtt fel kell tüntet­ni az ingatlanszerzés jogcímét, a bejegyzés idő­pontját (határozat számát), illetve az egyéb jog­címet (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere, haszon­élvezet, életjáradék, tartás stb.). A tulajdonos és

Next

/
Thumbnails
Contents