Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 9. szám

210 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám torkerékpár vizsga előtt álló ismerősének, a helyi labdarúgó pályán történő gyakorlás céljából átengedte. Az ismerős azonban a motorkerékpár tulajdonosának bevárása nélkül, a motorkerékpárral rövid időn belül közúton barátjához hajtott, majd visszafelé jövet egy kőnek ütközött, aminek következtében a motorkerékpárról leesett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A szabálysértési hatóság a motorkerékpár tulajdonosát és a motorkerékpárt vezető személyt is engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt felelősségre vonta és mindkettőjükkel szemben 500—500 Ft pénzbírságot szabott ki. A szabálysértési határozat a motorkerékpár tulajdonosával szemben törvénysértő. A KRESZ 1. §-a a közutakon és a közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú utakon folyó közlekedést szabályozza. A Függelék I. fejezet a) pontja szerint út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (a közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú út). A labdarúgó pálya azonban nem tekinthető sem közútnak, sem a közforgalom számára megnyitott sajáthasználatú útnak. Erre figyelemmel a KRESZ 4. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a jármű vezetője a jármű vezetését nem engedheti át olyan személynek, aki vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a motorkerékpár tulajdonosával szemben nem alkalmazható, s ezért a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 43. §-a szerinti szabálysértést nem követi el. (A határozat ellen a Vas megyei Főügyészség eredményes óvása, amellyel a Belügyminisztérium Közrendészeti Osztálya is egyetértett.) 2. Üresen álló személygépkocsinak ütközés esetén, ha az ütköző gépjárművében a vezetőn kívül más nem tartózkodik, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése valósul meg, és ilyenkor gépjárművezetői engedély visszavonásának nincs helye. Elkövető 1975. szeptember 15«-én az általa vezetett motorkerékpárral nekiütközött az úttest szélén parkírozó személygépkocsinak. A gépkocsiban 780 Ft kár keletkezett. Személyi sérülés nem történt. A szabálysértési hatóság a cselekményt a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 50. §-ában meghatározott közúti közlekedés rendje megzavarása szabálysértésének minősítette és pénzbírság kiszabásán túl, az elkövető gépjárművezetői engedélyét is visszavonta. A szabálysértés minősítése törvénysértő. A módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 50. §-ában meghatározott közlekedésrendészeti szabálysértést az követi el, aki a közúti közlekedés szabályait a 43—4.9. §-ban meghatározott eseteken kívül megszegi és ezzel másnak, vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki. A konkrét esetben, amikor az elkövető motorkerékpárjával a személygépkocsinak ütközött, a személygépkocsiban nem tartózkodott senki és a motorkerékpáron sem foglalt helyet utas. Mindebből következik, hogy az elkövető csak saját életét és testi épségét tette ki közvetlen veszélynek, más személy életét és testi épségét nem veszélyeztette. Ilyen tényállás mellett az elkövető cselekménye csak a módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 51. §-ában meghatározott közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésének minősül. E szabálysértés miatt viszont a gépjárművezetői engedély visszavonásának nincsen helye. (A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Főügyészség eredményes óvása, amellyel a Belügyminisztérium Közrendészeti Osztálya is egyetértett.) 3. Járművezetői engedély és hajtói igazolvány visszavonására értelemszerűen csak olyan szabálysértés miatt kerülhet sor, amelyet nem gépjármű vezetője, illetőleg az állati erővel vont járművek hajtója is elkövethet. A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szóló 1/1976. (I. 10.) BM sz. rendelet lehetővé tette, hogy a rendőrhatóság a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 43—50. §-ába ütköző szabálysértés miatt a vezetői engedélyeket visszavonja. A rendelet 5. § (8) bekezdése szerint az (1)—(6) bekezdésbe foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a járművezetői igazolványokra, valamint a lassú jármű, segédmotorkerékpár és az állati erővel vont jármű vezetői, illetőleg haj tói igazolványokra. A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mit kell értelemszerű alkalmazás alatt érteni? A helyes álláspont szerint az értelemszerű alkalmazás azt jelenti, hogy a járművezetői, illetve haj tói igazolványok csak akkor vonhatók vissza, ha a járművezető (hajtó) által elkövetett szabálysértés a 17/1968. Korm. sz. r. 43—50. §-aiban meghatározott szabálysértést valósította meg. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 43—50. §-aiban meghatározott szabálysértések egy részét ugyanis a járművek vezetői (hajtói) nem követhetik el, mivel annak elkövetője csak gépjárművezető lehet. (43, 44, 49. §-ok). A visszavonás alapjául szolgáló szabálysértések másik részét azonban elkövetheti a gépjármű vezetője és a jármű vezetője (hajtója) is. [17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 45, 46, 47, 48. 50. §-ok.] A kifejtettekből következik tehát, ha pl. a nem gépjármű vezetője vezetés előtt vagy közben szeszesitalt fogyasztott, a vezetői engedély nem vonható vissza, m,ert cselekményével nem a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 49. §-ába,