Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 9. szám

200 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám módszerek elterjesztése, a hibák megszüntetése, a feladatok megoldása, a lakosság tájékoztatása, jogi ismereteinek, közéleti érdeklődésének és tevékenységének fokozása érdekében. 2. A sajtó rendszeres tájékoztatása érdekében célszerű ennek szervezett rendszerét is kialakítani. A fővárosi, megyei tanácselnök a tájékoztatás rendjének meghatározásakor az alábbi követelményeket vegye figyelembe: a) a tisztségviselők, a szakigazgatási szervek vezetői és ügyintézői a feladatkörükbe tartozó ügyekben adjanak tájékoztatást; b) az előkészítés szakaszában levő olyan ügyekben, amelyekben még döntés nem született, a sajtót általában csak az illetékes tisztségviselő hozzájárulásával szabad tájékoztatni; c) a szakigazgatási szervek vezetői és ügyintézői a jelentős anyagi eszközöket igénylő intézkedésekről, beruházásokról tájékoztatást csak akkor adjanak, ha az ügyben döntésre jogosult szerv vagy személy már döntött; d) a szakigazgatási szervek a testületi előterjesztésekre vezessék rá tájékoztatási javaslatukat a következők szerint: „A sajtó tájékoztatható azonnal", illetve ,, ... x napon belül", vagy ,,A sajtó nem tájékoztatható". A tájékoztatás kérdésében az illetékes tisztségviselő — szükség esetén a testület — dönt; ej a tájékoztatás az államtitok, szolgálati titok védelmét tartalmazó jogszabályok figyelembevételével történhet. Nem szabad tájékoztatást adni a bizalmas jellegű előterjesztésekről, határozatokról, illetőleg tervezetekről, pl. személyi ügyekben a döntésig; • f) a tanácsi szervek kísérjék figyelemmel a sajtó tanácsi tevékenységről szóló tájékoztatásait. Az ennek nyomán szükséges intézkedéseket tegyék meg, illetőleg kezdeményezzék. 3. Tájékoztatást a Magyar Újságíró Szövetség által kiállított, érvényes igazolvánnyal rendelkező újságíróknak szabad adni. 4. A nyilatkozó általában kérje meg az újságírót a nyilatkozat visszahallgatására, elolvasásának lehetővé tételére, illetőleg megtekintésére. (Az újságíró kötelességei közé tartozik ennek a kérésnek a teljesítése.) II. 5. Az Országgyűlési Könyvtárnak (címe: 1357 Budapest V., Kossuth Lajos tér 1—3. Pf. 3) meg kell küldeni a fővárosi, megyei, megyei városi tanács valamennyi hatályos tanácsrendeletét, valamint a tanács és a végrehajtó bizottság által 1977. január 1. nap]át követően elfogadott fő napirendi pontok előterjesztéseit, határozatait. Nem küldhetők azonban meg az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó anyagok. 6. Az Országgyűlési Könyvtártól a tanácsi szervek a tanácsi dokumentumok jegyzékét megrendelhetik. 7. A tanácsi dolgozók az Országgyűlési Könyvtárban a tanácsi dokumentumokat tanulmányozhatják. 8. Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Raft Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium 91.496/1976. (Eü. K. 1977. 4.) Eü M számú irányelve a szociális étkeztetésről A szociális étkeztetésről szóló 16/1976. (XII. 24.) Eü M számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtásának elősegítése érdekében az alábbi irányelvet adom ki: 1. A szociális étkeztetés (a továbbiakban: étkeztetés) biztosításával számos öreg embernek adható támogatás akkor is, ha az adott helységben nincs öregek napközi otthona (a továbbiakban: ÖNO) vagy azt a rászoruló nem tudja elérni. Elkerülhető továbbá, hogy az ÖNO-ba szabálytalanul már eleve mozgásképtelen betegeket vegyenek fel étkeztetésük biztosítása végett, és ezzel férőhelyeket kössenek le. 2. A R. 1. §-a lehetővé teszi, hogy a rászorulók — többek között — az ÖNO útján részesüljenek étkeztetésben. Azok az étkezők azonban, akik az ÖNO útján kapják meg az ételt (akár ott fogyasztják el, akár elviszik vagy elvitetik azt, akár szervezetten kihordják nekik), nem minősülnek ÖNO gondozottnak, és élelmezésük költségeit a 222—01 Szociális gondozás (és nem a 221—02 öregek napközi otthona) költséghelyen kell előirányozni és elszámolni. Ugyanakkor azok az ÖNO gondozottak, akiknek betegségük ideje alatt az ételt átmenetileg kihordják, nem tekinthetők szociális étkeztetésben részesülőknek, és élelmezésük költségei a 221—I ' Öregek napközi, otthona költséghelyet terhelik. A két ellátási formát tehát mind szakmailag, mind a költségvetési gazdálkodás (költséghelyi elszámolás) szempontjából meg kell egymástól különböztetni.