Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1561 A kulturális kiadásokra az 1978. évben 29,1 milliárd forint szolgál, több mint 3,1 milliárd forinttal (12%-kal) nagyobb összeg az 1977. évi várható felhasználásnál. Előrelépés történik az oktatás, a közművelődés és a tudományos kutatás továbbfejlesztésében. Az egy lakosra jutó kiadás 2700 fdrint. (Az előirányzott összegen felül a bevételeik felhasználására jogosult költségvetési folyószámlás szervezetek 3,1 milliárd forint összegű saját bevételüket is kulturális feladatokra fordíthatják.) A kulturális kiadásokon belül az oktatásnál 13,9%, az egyéb kulturális feladatoknál 7,1% a növekedés mértéke. Az oktatás, valamint a közművelődés intézményeiben dolgozók bérének emelésére hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása a többletek mintegy 41%-át köti le. További 36% az ellátási színvonal szintentartását és javítását szolgálja, az új intézmények és az új feladatok működési kiadásaira a többletkiadások 23%-a jut. A központi bérintézkedések eredményeképpen a közoktatásban, a. felsőoktatásban és a közművelődésben dolgozók az 1977. évben 12—20%-os átlagos béremelésben részesültek. Az óvodáskorúak növekvő létszámához mintegy 17 ezerrel több hely áll rendelkezésre. A fejlesztés mellett az ellátás jelenlegi színvonalának megtartása a cél. A bővítésnél továbbra is számolni kell a társadalmi erőforrások igénybevételével. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának középpontjában változatlanul az általános iskolák tárgyi és személyi feltételeinek javítása áll. Több mint 500 új tanulócsoport jön létre. Megfelelő ütemben folyik az új tantervek és nevelési tervek kidolgozása, bevezetése. Az iskolára előkészítő foglalkozások szervezésére, az első osztályos tanulók tanévvesztésének csökkentésére kiadott rendelkezések mérséklik a hátrányos körülmények hatását. A napközi ellátásban, illetve étkeztetésben részesülő tanulók száma mintegy 25 ezer fővel nő. A gyermekvédelem továbbfejlesztése során többek között a speciális nevelőotthoni helyek kialakításáról, az utógondozó hálózat megerősítéséről kell gondoskodni. A gondozottak jobb ellátását szolgálja az élelmezési költségek, illetve a zsebpénz emelése. A szakmunkásképzésben mind a tanulólétszám, mind a diákotthonban elhelyezett tanulók száma állandósult (a tanulólétszám 154 ezer fő, az elhelyezettek száma mintegy 35 ezer fő). Az oktatás szerkezetének átalakítása, az új tantervek, tankönyvek kiadása, a pedagógusok továbbképzése javítja az oktatás színvonalát. Tovább folyik a középfokú oktatás szerkezeti átalakítása, a szakmunkásképző és a középfokú képzési célú szakközépiskolák kialakítása. A gyakorlati képzést a szakközépiskolák is a vállalatokkal együttműködve végzik. Állami és vállalati segítséggel több tanműhely épül. A 2 ezer diákotthoni hely, valamint a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak javítják a hátrányos helyzetű tanulók körülményeit. Az I. éves felsőoktatási hallgatók létszámának tudományágankénti összetétele — a megfelelő átcsoportosítás következtében — jobban közelíti a népgazdaság távlati szakemberszükségletét. Megvalósul a pedagógusképzés létszámának és intézményhálózatának fejlesztése: kihelyezett tagozatok és gyakorló iskolák létesülnek. Ennek eredményeként is a nappali tagozatok hallgatólétszáma az év végére megközelíti a 65 ezer főt. Folytatódik a munkások és a középfokú szakemberek rendszeres továbbképzése. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakmai fejlődését pedig az egyre sokrétűbbé váló postgraduális képzés segíti. Az ifjúsági törvény végrehajtásaként a költségvetés támogatja az úttörő- és ifjúsági létesítmények működését, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, kedvezményeket nyújt a kulturális rendezvények látogatásához, az üdültetéshez. A tudományos kutatási feladatok megvalósítására rendelkezésre álló összeg egyharmada az állami költségvetésből, kétharmada a műszaki fejlesztési alapból származik. A költségvetési előirányzatok többlete elsősorban az alapkutatások, a társadalomtudományi és az egyetemi kutatások gyorsítását szolgálja. Javulnak a kutatóhelyek tárgyi feltételei. A rádió és televízió előirányzatai a korábbi évekénél mérsékeltebben emelkednek. A többlet a műsorszerkezet kisebb átalakítását és a színes adások részarányának növelését teszi lehetővé. A Budavári Palota épületeiben jobb működési feltételek közé kerülnek a múzeumok és az egyéb kulturális intézmények. Űj szín a főváros kulturális életében a Várszínház megnyitása. A sportkiadások előirányzatai — a minőségi sport feltételeinek megalapozása mellett — lehe-