Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1317 ként 1,50 forint adót köteles fizetni. Ha a termelő a kedvezményesen adóztatható italt nem felvásárló vállalatnak, illetőleg mezőgazdasági nagyüzemnek értékesíti, az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles az adót megfizetni. (3) Az adóhatóság az értékesített saját termésű bor és must után — a gazdasági adottságokra figyelemmel — saját hatáskörében literenként 9— 10 forintos adótételt köteles alkalmazni, ha aj az értékesítés 25 liternél kisebb tételekben történt; b) az ital fogyasztói ára literenként 25 Ft-ot meghalad; c) a fogyasztói ár nem állapítható meg. (4) A szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásról szóló jogszabálynak megfelelően előállított törkölybor adótétele literenként 50 fillér. A szabályellenesen előállított, továbbá a 7 Malligand foknál nagyobb szesztartalmú törkölybor után a borra vonatkozó adótételeket kell alkalmazni. Vhr. 7. § (1) Az a magánszemély, aki megszerzett vagy nem saját termésű anyagból általa előállított adóköteles italt forgalomba hoz, a Vhr. 6. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében foglalt adótételen felül további — külön — borforgalmi adót köteles fizetni. (2) A külön borforgalmi adónak literenkénti tétele a következő: a) az italmérési engedéllyel rendelkező továbbeladónál — a felvásárló vállalattól, illetve a mezőgazdasági nagyüzemtől megszerzett ital kivételével — 2 forint: b) ha a továbbeladónak az adóköteles ital forgalomba hozatalára jogosítványa nincs, 5 forint. (3) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, mezőgazdasági szakcsoport vagy a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) tagja, vagy alkalmazottja a szövetkezettől kapott adózott italt értékesíti, a szövetkezet által fizetett adó és a Vhr. 6. § (1), vagy (3) bekezdésében meghatározott adótétel közötti különbségnek megfelelő összegű borforgalmi adót köteles fizetni. (4) Ha az állami gazdaság dolgozója a munkabér vagy prémium címén adómentesen kapott italt értékesíti, a Vhr. 6. §-ának (1). vagy (3) bekezdésében meghatározott borforgalmi adót köteles fizetni. (5) A (3)—(4) bekezdés szerinti borforgalmi adót nem kell megfizetni, ha az italt annak a szövetkezetnek, illetőleg állami gazdaságnak értékesíti, amelynek az adózó tagja, illetőleg alkalmazottja. Adókedvezmény 4. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport tagját, valamint az egyéni szőlőtermelőt az elfogyasztott saját termésű bor, vagy must után — a pénzügyminiszter által meghatározott mértékű — adókedvezmény illeti meg. Vhr. 8. § (1) Az R. 4. §-ában említett termelő — ideértve azt az esetét is, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezet szőlőt vagy egyéb gyümölcsöt oszt ki és abból a tag adóköteles italt állít elő — egész családjára nézve az adókivetés évében legfeljebb 250 liter bor vagy must után adózhat kedvezményes adótétellel. (2) Haszonbérlet, ingyenes használat esetében a kedvezményes adótétel a bérlőt, használót csak akkor illeti meg,~~ha az általa használt szőlőterület után háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját köteles fizetni. Az állami földet tartós használatbavevő termelőnek az adókedvezmény akkor is jár, ha háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának fizetésére nem kötelezett. (3) Az adókedvezmény nem jár az (1) bekezdésben meghatározott termelőnek, ha bor kimérésére, illetve árusítására neki vagy családjának engedélye van. Az adókedvezményt azokra az évekre kell elvonni, amelyekben — legalább az év egy részében — az engedély fennállott. (4) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott kereten belül saját termésű gyümölcsből előállított gyümölcsbor után is igénybe vehető. Az adó kivetése, nyilvántartása, beszedése 5. §3 Az adó mértékére, az adóköteles italok bejelentésére, az adó fizetésére és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. ;| Az R. 5. és 6. §-át az R. 1. 3. §-a hatályon kívül helyezte és egyidejűleg a R. 7—9. §-ainak számozását 5—7. §-ra változtatta.