Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1285 kopás következtében, hanem más ok (például: szándékos rongálás) miatt vesztett súlyából vagy sérült meg. b) Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet, il­letőleg érmét talál, azt fizetésként nem fogadhat­ja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a befizető nevét, foglalkozását és lakcímét, vala­mint személyi igazolványának számát. A jegyző­könyvet a befizetővel alá kell íratni. Az aláírás esetleges megtagadásának tényét a jegyzőkönyv­ben fel kell tüntetni. Az átvett hamis, vagy ha­misítványnak látszó pénzről a befizetőnek elismer­vényt kell kiadni, amelyen — bankjegy esetén — fel kell tüntetni annak címletét, sorozat- és sor­számát. c) A hamis pénz átvételéről készült jegyzőköny­vet a hamis pénzzel együtt át kell adni a pénz­intézetnek. A pénzintézet a lefolytatott vizsgálat eredményéről a költségvetési szervezetet és a be­fizetőt tájékoztatja. 13. aj A pénztáros a házipénztárban levő pénzeket címletenként elkülönítve köteles kezelni. b) Legalább pénztárzárlatkor minden 100 db azonos címletű bankjegyből bankjegycsomagot kell készíteni. A bankjegyeket összefogó papír­szalagon a pénztáros aláírásával igazolja a bank­jegycsomag készítésének keltét, a csomagban levő bankjegyek darabszámát, címletét és összértékét. Az érméket a házipénztárban címletenként ren­dezve kell tartani és a pénzintézet (postahivatal) csomagolásának megfelelő mennyiségben kell (100, 50, 25, 20 stb. darabonként) tasakokba vagy te­kercsekbe csomagolni. A házipénztári bizonylatok 14. a) Házipénztári befizetések és kifizetések csak bizonylat alapján számolhatók el. A házipénztári befizetések bevételezésére a „Bevételi pénztár­bizonylatot" (Sz. ny. 318—100), a kifizetések el­számolására pedig a „Kiadási pénztárbizonylatot" (Sz. ny. 318—101) kell alkalmazni a 2. f) pontban foglaltak kivételével. Ezeken a pénztári bizony­latokon kell — az erre meghatározott rovatokban — az érvényesítőnek, az utalványozónak, az el­lenjegyzőnek és a pénztári ellenőrnek tevékeny­sége végrehajtását kézjegyével, a kifizetés, il­letve a befizetés tárgyát képező összeg átvételét pedig az átvevőnek aláírásával igazolnia. A pénz­tári bizonylatokat a 6. c) pont szerinti alapokmány alapján kell kiállítani. b) Indokolt esetben a Kiadási pénztárbizonylat és a Bevételi pénztárbizonylat alkalmazása alól a felügyeleti szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szervezeteknek felmentést adhat. In­dokolt esetnek tekinthető például: ha a társadal­mi tulajdon védelme biztosításának és a biztonsá­gos pénzkezelés sérelme nélkül körültekintő mun­kaszervezés ellenére is a pénztári bizonylatok ki­állítása jelentős ügyviteli munkatöbblettel jár; ha a költségvetési szervezetnél előforduló pénztári té­telek alacsony száma havi 100—150 darab — a pénztári forgalom zártkörű ellenőrzését külön pénztári bizonylatok kiállítása nélkül is lehetővé teszi; ha a költségvetési szervezetnek nincs házi­pénztára, készpénzkifizetéseit állandó készpénz­ellátmányból teljesíti és a készpénzelszámolás rendje, valamint a társadalmi tulajdon védelme biztosított. c) Az esetleges felmentésekről a felmentést en­gedélyező felügyeleti szerveknek egyszerű jegyzé­ket kell vezetniük, amely tartalmazza az engedé­lyezés keltét, a kedvezményezett nevét, és az enge­dély indokát. A felmentés alapját képező kérel­meket (dokumentációt) meg kell őrizni. Ha a ked­vezményezettek szervezetében, körülményeiben változás következik be, az engedélyt ismételten felül kell vizsgálni és azt szükség szerint kell mó­dosítani. d) Bevételi pénztárbizonylat alkalmazása alól házipénztári pénzkezelésen kívül beszedett kész­pénzbefizetések esetén felmentés nem adható. A pénzkezelő minden készpénzbefizetési tételről kö­teles külön-külön Bevételi pénztárbizonylatot ki­állítani. e) A pénztári bizonylatok alkalmazása alól fel­mentett költségvetési szervezeteknél a külön pénztári bizonylatot bélyegzőlenyomat helyette­síti. A bélyegző-lenyomatot a pénztári alapok­mányra kell elhelyezni. A bélyegző-lenyomatnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat (rovato­kat), amelyeket a Bevételi pénztárbizonylat, illet­ve a Kiadási pénztárbizonylat tartalmaz. 15. a) Minden pénztári befizetésről és kifizetésről általában külön pénztárbizonylatot kell kiállítani. A naponta többször ismétlődő azonos jellegű, ki­sebb összegű kifizetések pénztári alapokmányai (például: útiköltség elszámolás) napközben gyűjt­hetők, azok összesített végösszegéről — a pénz­felvétel alapokmányon történt személyenkénti igazolása mellett — egy pénztárbizonylat állít­ható ki. b) A pénztári bizonylatokat tartalmazó bizony­lattömböket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A bizonylattömböket a költségvetési szervezet vezetője vagy az általa megbízott dol­gozó őrzi és azokról megfelelő nyilvántartást ve­zet. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: kinél, milyen sorszámú bi­zonylattömbök vannak használatban.

Next

/
Thumbnails
Contents