Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1271 (2) E rendelet hatálybalépésének napján működő szakcsoportok 1973. június 30. napjáig kötelesek e jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően működési szabályzatukat módosítani és kiegészíteni azt e határidőn belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek benyújtani.3 (3) Ahol a jogszabály mezőgazdasági társulásokról rendelkezik, illetve a jogszabály a szakcsoportokat egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetként nevezi meg, a rendelkezést a szakcsoportokra megfelelően alkalmazni kell. 3 A 32/1977. (VIII. 17.) MT. számú rendelet 11. §-ának a szövetkezetek belső szabályzata és a szakcsoportok működési szabályzata módosítására vonatkozó rendelkezései: „(3) A szakcsoportot működtető szövetkezetek kötelesek alapszabályukat, szervezeti és működési szabályzatukat a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően módosítani, kiegészíteni, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek a 6/1977. (III. 5.) MT. számú rendelet 8. §-ában, a mezőgazdasági szövetkezetek a 7/1977. (III. 12.) MT. sz. rendelet 160. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig. (4) A rendelet hatálybalépése napján működő szakcsoportok működési szabályzatukat kötelesek felülvizsgálni és azt e rendeletnek megfelelően egységes szerkezetbe foglalva módosítani. A módosítást a fogyasztási szövetkezetek keretében működő szakcsoportoknak 1978. március 31. napjáig, a mezőgazdasági szövetkezetek keretében működő szakcsoportoknak 1978. július 1. napjáig kell megállapítani." Miniszteri utasítás A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 10 1977. (BK. 10.) BM számú utasítása a magyar állampolgárok lakcímének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 4 1969. (XI. 17.) BM számú rendelet végrehajtására vonatkozó 5/1975. (BK. 3.) BM számú utasítás* kiegészítéséről 1. Az 5/1975. (BK. 3.) BM számú utasítás 15. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal Ügyfélszolgálati és Közérdekű Bejelentések Irodája a lakcímváltozás bejelentését az egész ország területére kiterjedően jogosult hivatalból intézni." 2. Ez az utasítás kiadása napján, 1977. október 29-én lép hatályba. Benkei András s. k. belügyminiszter * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 14. számában. Vegyes rendelkezések 6/1977. ÉVM—PM számú elvi állásfoglalás a kisajátított ingatlanban lakó haszonélvező részére adott cserelakás használatbavételi díja tárgyában A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 2. §-a (3) bekezdésénék d) pontja kimondja, hogy nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor, ha a lakásügyi hatóság tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserelakásként utal ki. A R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja pedig kimondja, hogy tanácsi bérlakás kiutalása alkalmával a lakáshasználatbavételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző lakására megállapítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya — egyebek mellett — kisajátítás folytán szűnt meg. Kifezejett rendelkezés hiányában egyes tanácsi lakásügyi szakigazgatási szervek gyakorlatában bizonytalanság mutatkozott abban a 1 kérdésben, hogy ha a kisajátított lakás haszonélvező használatában állott, úgy őt a cserelakás kiutalása alkalmával — az említett rendelkezések alkalmazása szempontjából — a lakás bérlőjével, vagy pedig a lakás tulajdonosával egy tekintet alá eső személynek kell-e tekinteni, s ennek megfelelően őt lakáshasználatbavételi díj (díjkülönbözet) fizetésére kell-e kötelezni, vagy pedig őt lakáshasználatbavételi díj fizetési kötelezettség nem terheli. A kérdés eldöntésénél nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a haszonélvező a Ptk. 155. §-a értelmében a dolgot a birtokában tarthatja, használhatja, annak hasznait szedheti, s a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. E rendelkezésre való tekintettel a haszonélvező — jogi helyzetét tekintve — sokkal inkább a lakás tulajdonosához, semmint annak bérlőjéhez áll közelebb, következésképpen ránézve a R. 2. §-a (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása indokolt. A fentiekre való tekintettel az az álláspont felel meg a jogalkotó eredeti célkitűzésének, miszerint a kisajátíott lakásban lakó haszonélvezőt a részére cserelakásként biztosított tanácsi bérlakás kiutalása alkalmával lakáshasználatbavételi díj (díjkülönbözet) fizetésére nem lehet kötelezni. Pénzügyminisztérium Építésügyi és VI. Közlekedési Városfejlesztési Építésügyi és Minisztérium Lakás- es Lakáspolitikai Főosztály Kommunálisügyi Főosztály