Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

1256 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám A helyi öntevékenység fokozása érdekében a tagértekezletek összehívását és szervezését az ÁFÉSZ-ekben az intézőbizottság végzi. Amenynyiben egyes intézőbizottságok ennek a kötelezettségüknek nem tennének eleget, úgy a tagértekezletek magatartásáról az igazgatóság köteles gondoskodni. Mivel a tagértekezlet határozatképességének vizsgálatát a jogszabályok nem írják elő, szervezéssel és alapos előkészítéssel (írásos meghívás, küldöttek útján történő mozgósítás stb.) biztosítani kell a tagértekezletek látogatottságát, a tagok aktivitását. A folyamatos tagsági kapcsolatok erősítése, a szövetkezeti tagság informálása, véleményének kikérése és hasznosítása, a szövetkezeti élet nélkülözhetetlen követelménye. A tagértekezleten való részvétel mindhárom ágazatban a tagság és a vezetés kapcsolatának mutatója. A küldöttgyűlés érdemi munkájának fontos feltétele a küldöttek megfelelő kiválasztása. Olyan személyi adottságokkal rendelkezzenek, hogy választóikat képviselni tudják a küldöttgyűlésen. Az elfogadott határozatot pedig magyarázzák, hajtsák végre megbízóik körében. A küldöttek között a tagság különböző rétegei (kor, nem, foglalkozás, továbbá a helyi és szakmai szervezetek, a lakásszövetkezetek esetében pedig egyes lakóházak, vagy építési ütemek) megfelelő képviselethez jussanak. A fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazatában a küdötteket az 1978. évi tagértekezleteken válasszák meg, akkor is, ha a jelenlegi küldöttek megbízatása még nem járt le. Az igazgatóságok fordítsanak nagy gondot a küldöttek kellő tájékoztatására. A fontosabb napirendekhez — az ÁFÉSZ-ekben és takarékszövetkezetekben mindenütt, a lakásszövetkezetekben pedig a lehetőségeknek megfelelően, — tájékoztatásra alkalmas —, írásos anyagokat is bocsássanak rendelkezésükre. Az önkormányzat demokratizmusának növelése érdekében előírja a jogszabály, hogy a küldöttgyűléseken az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, a közgyűlés (a küldöttgyűlés) által létrehozott bizottságok elnökei szavazati, a dolgozók társadalmi szervezeteinek képviselői pedig tanácskozási joggal részt vegyenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy bármelyik szövetkezeti tag — ha ezt igényli —, a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vegyen. Arra azonban már a szervezésnél célszerű ügyelni, hogy a küldöttgyűlésen részt vevők száma ne legyen túlzottan magas, mert az veszélyezteti az érdemi tanácskozást. A küldöttgyűlés határozatképességénél a megválasztott küldöttek 2/3-os megjelenését kell megkövetelni, a határozathozatalnál viszont a szavazati joggal jelen levő tisztségviselők szavazatát is számításba kell venni. A jogszabályi előírások alapján a fogyasztási szövetkezetekben évente legalább két küldöttgyűlést kell tartani. A takarékszövetkezetekben a második küldöttgyűlést csak abban az esetben szükséges összehívni, ha olyan ügyben kell dönteni, amely a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati testületek hatáskörének átrendezésével bővült az igazgatóság döntési jogköre és felelőssége. Üj feladata az igazgatóságoknak, hogy az érvényben levő jogszabályokra és az alapszabályra építve — az alapszabály kivételével — a belső szabályzatokat megalkossák. Az egyes szabályzatok csak a legfontosabb kérdéseket foglalják magukba. Az igazgatóságok törekedjenek arra, hogy a szabályzatok áttekinthetők, világosak és egyértelműek legyenek, a szövetkezet működésével kapcsolatos minden fontos kérdést tartalmazzanak. A testületi szervek mellérendeltségének biztosítása érdekében helyes, ha a felügyelőbizottság működésével kapcsolatos fő szabályok az alapszabályba kerülnek. A bizottság működésének részletszabályait a felügyelőbizottság saját maga alakítja ki, ezt az igazgatóság változtatás nélkül építi be — a szabályzat teljessége érdekében — a szervezeti és működési szabályzatba. A demokrácia fejlesztését és a takarékosság előmozdítását célozza, hogy a működés, az adminisztráció egyszerűsítése az egész társadalomban, így a szövetkezeti mozgalomban is előtérbe került. Ennek megfelelően, a módosított jogszabályok az irányítás továbbfejlesztése mellett, a munka egyszerűsítését is célozzák. Elnökségünk fentiek elősegítésére a közelmúltban irányelvet adott ki (SZÖVOSZ Tájékoztató 1977. évi 21. szám). A jogszabályok kötelezik a szövetkezeteket, hogy belső szabályzataik egy részét (a szervezeti és működési, valamint a munkavédelmi szabályzatot) vizsgálják felül. Ehhez a munkához segítséget nyújt majd az az állami intézkedés, amelyik a központi rendelkezésekkel bevezetett szakmai szabályzatok szükségességének felülvizsgálatát célozza. Fontos, hogy az ÁFÉSZ-ek belső szabályzataik számszerűségét is vizsgálják meg, mivel jelenleg több mint 30, főként szakmai szabályzattal rendelkeznek. A felülvizsgálat azt célozza, hogy ne készítsenek olyan szabályzatokat, amelyre jogszabály nem kötelezi a szövetkezetet. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelező belső szabályzatokban a szövetkezet működésének, gazdálkodásának valamennyi alapvető kérdését rendezzék. A nem kötelező szakmai szabályzatokban rendezett kérdések alapelveit a szövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzatába célszerű beépíteni. Az eddig ügyrendben szabályozott kérdések a Szervezeti és Működési Szabályzatba kerüljenek rendezésre. A szövetkezet működésében fontos szerepet töltenek be a tagság különböző rétegeit képviselő bizottságok. A jogszabályok ebben kellően figyelembe veszik az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek eltérő adottságait. Az ÁFÉSZ-ekben az Ifjúsági Bizottságot lehetőleg mindenütt hozzák létre. Az egyesülések következtében ne csökkenjen a nőszövetkezők öntevékenysége. Ahol mód van«rá, a korábbi nőbizottságok tagbizottságként folytassák munkájukat.