Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

1256 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám A helyi öntevékenység fokozása érdekében a tagértekezletek összehívását és szervezését az ÁFÉSZ-ekben az intézőbizottság végzi. Ameny­nyiben egyes intézőbizottságok ennek a kötele­zettségüknek nem tennének eleget, úgy a tagér­tekezletek magatartásáról az igazgatóság köteles gondoskodni. Mivel a tagértekezlet határozatképességének vizsgálatát a jogszabályok nem írják elő, szerve­zéssel és alapos előkészítéssel (írásos meghívás, küldöttek útján történő mozgósítás stb.) biztosí­tani kell a tagértekezletek látogatottságát, a ta­gok aktivitását. A folyamatos tagsági kapcsola­tok erősítése, a szövetkezeti tagság informálása, véleményének kikérése és hasznosítása, a szövet­kezeti élet nélkülözhetetlen követelménye. A tag­értekezleten való részvétel mindhárom ágazatban a tagság és a vezetés kapcsolatának mutatója. A küldöttgyűlés érdemi munkájának fontos feltétele a küldöttek megfelelő kiválasztása. Olyan személyi adottságokkal rendelkezzenek, hogy vá­lasztóikat képviselni tudják a küldöttgyűlésen. Az elfogadott határozatot pedig magyarázzák, hajtsák végre megbízóik körében. A küldöttek között a tagság különböző rétegei (kor, nem, fog­lalkozás, továbbá a helyi és szakmai szervezetek, a lakásszövetkezetek esetében pedig egyes lakó­házak, vagy építési ütemek) megfelelő képvise­lethez jussanak. A fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazatában a küdötteket az 1978. évi tagértekezleteken válasszák meg, akkor is, ha a jelenlegi küldöttek megbízatása még nem járt le. Az igazgatóságok fordítsanak nagy gondot a küldöttek kellő tájékoztatására. A fontosabb na­pirendekhez — az ÁFÉSZ-ekben és takarékszö­vetkezetekben mindenütt, a lakásszövetkezetek­ben pedig a lehetőségeknek megfelelően, — tájé­koztatásra alkalmas —, írásos anyagokat is bo­csássanak rendelkezésükre. Az önkormányzat demokratizmusának növelé­se érdekében előírja a jogszabály, hogy a küldött­gyűléseken az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, a közgyűlés (a küldöttgyűlés) által létre­hozott bizottságok elnökei szavazati, a dolgozók társadalmi szervezeteinek képviselői pedig tanács­kozási joggal részt vegyenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy bármelyik szövetkezeti tag — ha ezt igényli —, a küldöttgyűlésen tanácskozási jog­gal részt vegyen. Arra azonban már a szervezés­nél célszerű ügyelni, hogy a küldöttgyűlésen részt vevők száma ne legyen túlzottan magas, mert az veszélyezteti az érdemi tanácskozást. A küldöttgyűlés határozatképességénél a meg­választott küldöttek 2/3-os megjelenését kell meg­követelni, a határozathozatalnál viszont a szava­zati joggal jelen levő tisztségviselők szavazatát is számításba kell venni. A jogszabályi előírások alapján a fogyasztási szövetkezetekben évente legalább két küldöttgyű­lést kell tartani. A takarékszövetkezetekben a második küldöttgyűlést csak abban az esetben szükséges összehívni, ha olyan ügyben kell dön­teni, amely a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati testületek hatáskörének át­rendezésével bővült az igazgatóság döntési jog­köre és felelőssége. Üj feladata az igazgatóságoknak, hogy az ér­vényben levő jogszabályokra és az alapszabályra építve — az alapszabály kivételével — a belső sza­bályzatokat megalkossák. Az egyes szabályzatok csak a legfontosabb kérdéseket foglalják magukba. Az igazgatóságok törekedjenek arra, hogy a sza­bályzatok áttekinthetők, világosak és egyértelműek legyenek, a szövetkezet működésével kapcsolatos minden fontos kérdést tartalmazzanak. A testületi szervek mellérendeltségének biztosí­tása érdekében helyes, ha a felügyelőbizottság működésével kapcsolatos fő szabályok az alap­szabályba kerülnek. A bizottság működésének részletszabályait a felügyelőbizottság saját ma­ga alakítja ki, ezt az igazgatóság változtatás nél­kül építi be — a szabályzat teljessége érdekében — a szervezeti és működési szabályzatba. A demokrácia fejlesztését és a takarékosság előmozdítását célozza, hogy a működés, az admi­nisztráció egyszerűsítése az egész társadalomban, így a szövetkezeti mozgalomban is előtérbe került. Ennek megfelelően, a módosított jogszabályok az irányítás továbbfejlesztése mellett, a munka egy­szerűsítését is célozzák. Elnökségünk fentiek elősegítésére a közelmúlt­ban irányelvet adott ki (SZÖVOSZ Tájékoztató 1977. évi 21. szám). A jogszabályok kötelezik a szövetkezeteket, hogy belső szabályzataik egy részét (a szervezeti és működési, valamint a munkavédelmi szabály­zatot) vizsgálják felül. Ehhez a munkához segítsé­get nyújt majd az az állami intézkedés, amelyik a központi rendelkezésekkel bevezetett szakmai szabályzatok szükségességének felülvizsgálatát cé­lozza. Fontos, hogy az ÁFÉSZ-ek belső szabály­zataik számszerűségét is vizsgálják meg, mivel jelenleg több mint 30, főként szakmai szabályzat­tal rendelkeznek. A felülvizsgálat azt célozza, hogy ne készítsenek olyan szabályzatokat, amely­re jogszabály nem kötelezi a szövetkezetet. Fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy a kötelező belső szabályzatokban a szövetkezet működésének, gaz­dálkodásának valamennyi alapvető kérdését ren­dezzék. A nem kötelező szakmai szabályzatokban rendezett kérdések alapelveit a szövetkezet Szer­vezeti és Működési Szabályzatába célszerű beépí­teni. Az eddig ügyrendben szabályozott kérdések a Szervezeti és Működési Szabályzatba kerülje­nek rendezésre. A szövetkezet működésében fontos szerepet töltenek be a tagság különböző rétegeit képviselő bizottságok. A jogszabályok ebben kellően figye­lembe veszik az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszö­vetkezetek eltérő adottságait. Az ÁFÉSZ-ekben az Ifjúsági Bizottságot lehetőleg mindenütt hozzák létre. Az egyesülések következtében ne csökken­jen a nőszövetkezők öntevékenysége. Ahol mód van«rá, a korábbi nőbizottságok tagbizottságként folytassák munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents