Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1185 b) A 2. sz. mellékletben feltüntetett földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetnie. cj A védett terület magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területeket. Törzskönyvi szám Határozat száma Teljes név Terület (ha) 10 19 TT 76 138/1976. Les-hegy (XII. 7.) az ördögkéz sziklával 17,3 10/20/TT 76 138/1976. (XII. 7.) Római kori kőhordó út 1,2 Elrendelem a természetvédelmi területeknek a Komárom megyei Természetvédelmi Törzskönyvből való törlését. b) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. e) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A védetté nyilvánított terület a Gerecse-hegység É—ÉNy-i peremvidékén Dunaalmás és Szórnod között fekszik. Védelmét földtani felépítése, földfelszíni formái, ritka páfrányfajok előfordulása és hazánk épen maradt leghosszabb római kori útja, valamint a tudományos kutatásban és az oktatásban betöltött szerepe indokolja. 1. A Gerecse-hegység peremterületeit eocén és oligocénhomokkő és kevés slir, pannóniai üledékek, valamint a pleisztocénből származó édesvízi mészkő, teraszkavics, homok és lösz építi fel. A peremvidékek közé tartozik az egyre alacsonyodó dunai teraszvidék. Közép-Európában a folyóvölgyeket kísérő teraszok kevés helyen tanulmányozhatók olyan teljességgel, mint Dunaalmás—Kőpite között. A felhagyott édesvízi mészkőbányák sora igen jelentős földtani szelvény, valóságos tanúfal, amely rétegtani és az őslénytani vizsgálatok szerint mintegy kétmillió éves felszínfejlődésről tanúskodik. Ez a terület a geológiai és geomorfológiai kutatásnak típusterülete és az oktatásnak fontos bemutató helye. 2. A Dunaalmástól délre elterülő, tájképileg is vonzó Les-hegy területén több elapadt karsztforrás törmelékkúpja található. A felsőpannon beltengerének kavicsanyaga és az erre települő, már szárazulatot jelző alsópleisztocén üledékek is jól tanulmányozhatók. Az alsó pleisztocén édesvízi mészkőösszleletekből ritka őslénytani lelet, az Elephas meridionalis Nesti ősi alakjának az Elephas planifrons-nak a fogai kerültek elő. 3. Szomód község határában a homokpusztai gyep helyére telepített erdei fenyves olyan páfrányfajok élettere, amelyek együttesen csak nagyon ritkán fordulnak elő. Nem egy közülük a magas hegységekből lehúzódott, nálunk nagyon ritka faj. Az itt élő legfontosabb páfrányfajok: Dryopteris borreri, Dryopteris assimilis, Phyllitis scolopendrium, Asplenium adiantum-nigrum, Polystichum setiferum, Polystichum lonchitis. Említést érdemelnek az itt kialakult hibridek is. A páfrányokkal foglalkozó hazai kutatások bebizo-* nyitották, hogy a páfrányok evolúciójában a hibridogén fajkeletkezésnek rendkívül nagy jelentősége van. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és ökológiai Tanszéke folyamatos kutatásokat végez a szomódi páfrányos erdőben. 4. A Dunaalmás és Szomód között van hazánk leghosszabb, ma is használt, közel kétezer éves római kori útja. Ezen szállították a rómaiak a dunaalmási kőbányákból a követ Brigetio (a mai Szőny) felépítéséhez. * * * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson a tulajdonosok, kezelők és az érdekelt hatóságok a védetté nyilvánítással és a védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke