Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 43. szám

1174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám az ugyancsak extrazonális szubmontán bükkösök (Melitti-Fagetum). A kispisznice melletti Törökösbükkön és a nagysomlyói Bükkerdőben öreg bükkök az egykor kiterjedtebb bükkösök utolsó hírmondói. Méretes kocsánytalan tölgyek (Quercus petraea) viszont a Gerecsében zonális erdőtársulást alkotó cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) emlékei. Mint az ember természetátalakító tevékenységének szép terméke érdemel figyelmet az agostyáni arborétum, számos hazai fafaj és tűlevelű exóta otthona. Állatvilág A terület erős tagoltsága és a kedvező életlehetőségek biztosították az értékes vadállomány és madárvilág fennmaradását. A Gerecse hegységben költő madárfajok száma közel 90. Legjelentősebbek a kerecsen sólyom (Falcocherrug), törpesas (Hieraaétus pennatus), kígyászölyv (Circaétus gallicus), barna kánya (Milvus migrans), holló (Corvus corax), kövi rigó (Monticola saxatilis), fekete harkály (Dryocopus martius). Vannak olyan értékes „eltűnt" fajok, amelyek fészkelését a megfelelő védelem újra biztosíthatja. A Nagy-Pisznicei barlang nyáron is viszonylag meleg levegője kedvező életfeltételt biztosít a denevérek számára. Az itt élő fajok a következők: csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), hosszúszárnyú denevér (Miniopterus Schreibersi), kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinoloptus euryale), kis patkósorrú denevér (Rhinoloptus hipposideros), közönséges denevér (Myotis myotis), pisze denevér (Barbastella barbastellus). Környezetvédelem . f A KGST keretében jelentős környezetvédelmi tevékenység folyik az 1971-ben jóváhagyott komplex program alapján. Az új ötéves tervidőszakban (1976—1980) a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete intézeti tervfeladatai között szerepel a KGST V. 3. „Az ember által a környezetre gyakorolt hatás gazdasági és nem gazdasági értékelésének módszertana" c. téma közös, nemzetközi keretek között végrehajtandó feladat. Az Intézet Dunántúli Osztálya keretében 1976ban megalakult környezetkutatási módszertani csoport foglalkozik a természet és társadalom, mint környezeti alrendszerek közötti kölcsönkapcsolatok törvényszerűségeinek tanulmányozásával egy konkrét hazai modell-területen, Tatabányán és környékén. E térségben tervezik a hazai környezetvédelem minta és gyakorlati területének kijelölését. A létrehozandó komplex gyakorlati terület a népgazdasági tervezésben folyamatosan biztosítaná az alapadatokat, az egyedi és halmazati környezetvédelmi küszöbértékeket és dinamikusan szolgáltatná a tervezés gyakorlati eredményeit is. * * * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, melyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen elsőfokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, a fellebbezés kizárást pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke