Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1067 — a különböző vállalati szabályzatok kidolgo­zására, módosítására vonatkozó javaslatok. 4. — A módosítás értelemszerűen vonatkozik a kijelölt országos és regionális vállalatok, vala­mint az AGROTRÖSZT szakszervezeti tanácsai­nak döntési, egyetértési és véleményezési hatás­körére is. 5. — A határozat végrehajtásával kapcsalotos feladatok: — Ahol a bizalmiak száma 200 főnél nem több, ott a szakszervezeti tanács és a bizalmiak tanács­kozását kell működtetni. — Ahol a bizalmiak száma 100 főnél több, ott a szakszervezeti tanács és a bizalmi küldöttek együttes tanácskozását kell működtetni. — A bizalmi küldötteket munkahelyi összbizal­mi értekezleten meg kell választani olyan lét­számban, hogy az a tanács létszámának kétszerese legyen; és minden munkahely képviseletét biz­tosítsák. — Ahol nem működik vszt, ott az önálló szb és a bizalmiak (bizalmi küldöttek) együttes ta­nácskozását kell működtetni. — A kijelölt országos vállalatoknál — a lét­számtól függetlenül — és az AGROTRÖSZT-höz tartozó vállalatoknál is a vszt, és a bizalmi kül­döttek együttes tanácskozását kell működtetni. — Tröszti szinten a tröszti tanács és — a tröszt­höz tartozó vállalatoknál létszámarányosan vá­lasztott-bizalmi küldöttek tanácskozását kell mű­ködtetni. 6. — A fenti állásfoglalást a „Kiemelt" az „A", a „B" kategóriába tartozó állami gazdaságoknál, erdő- és fagazdaságoknál, szakvállalatoknál és az AGROTRÖSZT-höz tartozó vállalatoknál mű­ködő alapszervezetekben 1977. december 31-ig a többi állami gazdaságban, erdő- és fagazdaságban és szakvállalatnál működő alapszervezetekben 1978. október 31-ig folyamatosan kell végrehaj­tani. OKISZ közlemény az ipari szövetkezeti bedolgozó tagok tagsági viszonyának a munkakönyvbe történő bejegyzéséről A Munkaügyi Minisztérium 4786/1977. VI—7. számú leiratában az alábbiakat közölte: „A 21/1971. (XII. 31.) MüM számú rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint az ipari szövetke­zeti tagokra vonatkozóan — meghatározott eltéré­sekkel — a munkakönyvek kezeléséről szóló 12/1967. (X. 20.) MüM számú rendeletet kell meg­felelően alkalmazni. A hivatkozott jogszabály értelmében a munka­könyvben a dolgozó munkaviszonyára vonatkozó, meghatározott adatokat kell nyilvántartani. Olyan adatokat, amelyek nem a munkaviszonyra vonat­kozóak, csak abban az esetben szabad a munka­könyvbe bevezetni, ha azt a jogszabály kifejezet­ten megengedi. A bedolgozói munkaviszony nem munkaviszony. A bedolgozói munkaviszonyt nem a Mt. és annak végrehajtási jogszabályai, hanem a 63/1967. (XII. 27.) MT számú rendelet és az annak alapján ki­adott külön jogszabály, a 16/1967. (XII. 27.) MüM számú rendelet szabályozza. Sem az említett külön jogszabályok, sem más jogszabály nem rendelkeznek kifejezetten az iránt, hogy a bedolgozói munkaviszonyt a munkakönyv­be be kellene jegyezni. Ezért a bedolgozói munkaviszony, illetőleg a bedolgozói tagsági viszony a munkakönyvbe nem jegyezhető be." SZÖVOSZ tájékoztató a beruházási lebonyolítás költségének a MÉSZÖV javára történő elszámolása lehetőségéről A lakásépítő szövetkezetek megalakulásának megfelelő és a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek szerinti előkészítése érdekében a MÉ­SZÖV Lakásszövetkezeti Titkársága csaknem min­den esetben végez olyan előkészítő munkát, amely­nek jelentős része a beruházás lebonyolításának folyamatában költségként elszámolható. A beruházásra vonatkozó jogszabályok és a la­kásépítő szövetkezetek gazdálkodási és elszámolá­si rendje lehetőséget nyújt arra, hogy ezen költ­ségeknek egy része a lebonyolítási költség 3%-os keretén belül lakásépítési költségként kerüljön el­számolásra. Kezdeményezésünkre az ÉVM és a PM közös állásfoglalást adott, melyet az alábbiakban ismer­tetünk : A MÉSZÖV közreműködésénél beruházáslebonyolítási költség elszámolása „A MÉSZÖV — tevékenysége után — beruhá­zás lebonyolítása címén költséget akkor számolhat fel, ha a szóban forgó tevékenység általános ér­dekképviseleti feladatkörét meghaladja. Álláspon­tunk ebben a kérdésben az, hogy a MESZÖV-öt a fenntartási hozzájárulás mellett lebonyolítási díj akkor illeti meg, ha: — a szóban forgó tevékenység a beruházás szer­ves része vagy előzménye és erre a MESZÖV-öket — jogszabály jogosítja fel (pl. a beruházási prog­ramok előkészítésében vagy a lebonyolításban való közreműködésre) — megbízási szerződés alapján kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents