Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1055 — a pénzintézeteknek, amelyeknél az 1978. évben áruforgalmon kívüli, nem külkereskedelmi jellegű devizabevétel vagy kiadás várható. A devizatervkötelezettek a külkereskedelemmel összefüggő kiadásokat az elszámolási kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalat útján teljesítik. Az 1978. évi devizaterveket a népgazdasági irányelvekkel, kiadásoknál a kötelező takarékosság követelményével és a költségvetési forintelőirányzatok tervezési előírásaival összhangban kell öszszeállítani. Az 1978. évi előirányzatok összeállításánál a feladatcsökkenésből vagy átszervezésből adódó, a szükségletet mérséklő költségkihatást a tényszámoknak megfelelően kell figyelembe venni. 2. Az általánosan előforduló áruforgalmon kívüli devizafizetési jogcímek a következők: hivatalos utazások, nemzetközi vásárok, kiállítások, rendezvények, külképviseleti ellátmányok, nemzetközi tagdíjak, szerzői jogdíjak, szabadalmi és licencdíjak, televíziós és egyéb jogdíjak, bérleti díjak, munkadíjak, ösztöndíjak, pályázat, nevezés és propaganda, nemzetközi sportrendezvények, technikai segítségnyújtás (dokumentációcsere, szakértői díj). 3. A 2. pontban felsorolt jogcímek tekintetében az igényeket rubel és nem rubel elszámolási viszonylatban MNB nem kereskedelmi eladási árfolyamon kell bejelenteni. Rubel elszámolási viszonylatnál az 1/1977. MNB számú körlevél és a 401/1977. MNB számú tájékoztató szerint kell eljárni. 4. Az 1978. évi áruforgalmon kívüli devizaterveket rubel és nem rubel elszámolási viszonylat szerinti bontásban a csatolt 1. sz. minta szerint, bevételi és kiadási jogcímenként kell összeállítani. A minisztérium csak olyan címen és összegben igényelhet devizát, amire a költségvetés megfelelő forintfedezetet biztosít. A költségvetésből gazdálkodó szervezetek, a vállalatok és a vállalati gazdálkodási rend szerint működő szervezetek devizaszükségletének forint fedezetét nem vállalhatják magukra. Minisztériumok és országos hatáskörű irányító és felügyeleti központi szervezetek a felügyeletük alá tartozó intézmények, valamint a külkereskedelmi tevékenységet nem folytató vállalatok stb. áruforgalmon kívüli devizaterveit a gazdaságosság és célszerűség szem előtt tartásával felülvizsgálni tartoznak, majd saját terveikkel együtt az összesített devizatervet indokolással a Pénzügyminisztériumhoz terjesztik be. A Pénzügyminisztérium által a felügyeleti szerv részére megállapításra kerülő devizakeretek lebontását a minisztérium saját hatáskörében végzi. 5. A Pénzügyminisztérium az egyes devizabe-. vételi és kiadási jogcímek közül rubel elszámolási viszonylatban a hivatalos kiküldetésekre, nem rubel elszámolási viszonylatban valamennyi jogcímen éves devizakeretet állapít meg és arról az illetékes központi költségvetési szervezeteket és bankokat értesíti. A kiadási keretek engedély nélkül nem léphetők túl. A devizakeret nélküli kiadásoknál a rendelkezésre álló forint fedezet terhére történhet átutalás. 6. Az igények bejelentésére vonatkozó előírások és a főbb gazdálkodási irányelvek a következők: a) A külföldi kiküldetéseknél a deviza előirányzatok tervezésekor érvényt kell szerezni a 2009 1976. (IV. 21.) Mt. h. sz. határozatban foglaltaknak. Nem rubel elszámolási viszonylatban megfelelő indoklással, az 1977. évi kerethez képest, legfeljebb 10%-kal magasabb összeg irányozható elő. A magyar—jugoszláv együttműködés kiküldetési előirányzatát külön kell tervezni. Rubel elszámolási viszonylatban: — a KGST szervezeteivel, valamint a két- vagy többoldalú gazdasági, műszaki tudományos és kulturális együttműködéssel összefüggő kiküldetésekre részletes indokolással a reálisan felmért szükséglet irányozható elő; — a Kubai—Magyar Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság által jóváhagyásra kerülő kiküldetéseket (a résztvevő költségvetési szervezet és vállalat igénye szerinti bontásban) kell előirányozni. E célra az igény részletes indoklás alapján a reális szükséglet szintjéig tervezhető; — egyéb célú kiküldetésekre, megfelelő indoklással, az 1977. évi kerethez képest legfeljebb 10 %-kal magasabb összeg tervezhető. Ugyanez vonatkozik az egyéb célú kubai kiküldetésre is azzal, hogy az előirányzat 1978. évre már a rubel viszonylatú kerettel összevontan kerül megnyitásra. Mindkét elszámolási viszonylatnál felül kell vizsgálni a folytatódó célfeladatok utazási devizaszükségletét az előző felhasználások értékelésével. Az 1978-ra tervezett igényt ugyancsak részletesen kell indokolni. A 3346/1961. (XII. 29.) Korm. számú határozat alapján lebonyolításra kerülő tartós tanulmányi munkautak devizafedezetéről továbbra is központilag a Kulturális Kapcsolatok Intézeténél (Országos ösztöndíj Tanács) kell gondoskodni. A devizakeretek felhasználása az érvényes jogszabályokban, így a kiküldetésekre vonatkozó 2009/1976. (IV. 21.) Mt. h. sz. határozatban, a 112/ 1961. (PK 5.) PM—Mü M számú együttes utasításban, az IBUSZ és más utazási irodák keretében szervezett csoportos és egyéni utazások elszámolásánál a 313/1971. (PK 11.) PM VIII. számú közleményben foglaltak figyelembevételével történhet. A kiküldöttek ki- és visszautazásánál az utaztató szervezet köteles a 3.111/1961. Korm. számú határozatban, illetve a pénzügyminiszter, a közlekedés és postaügyi miniszter 50.480/1974. számú körlevelében foglaltaknak megfelelően a legnagyobb takarékosságot érvényesíteni. A devizális szempontokat a gazdaságos közlekedési eszközök igénybevételével, illetve a hazai és a szocialista országok menetrendszerű járatainak kihasználásával (a vasúton és repülőgépen kívül Ausztriába szárnyashajó és autóbusz igénybevételével) érvényesíteniük kell.