Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 38. szám

1024 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám telességek gyakorlásában, az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzésében és a további feladatok meghatározásában. Annak érdekében, hogy ezen rétegtanácskozások feladataikat még eredményesebben lássák el — a parlamentek rendszerének továbbfejlesztésében — a következőket kell évényesíteni: 1. Az ifjúsági parlamenteket a munkahelyeken és az oktatási intézményekben két évenként, legközelebb 1978-ban, felsőbb szinteken 5 évenként, a középtávú népgazdasági tervek készítéséhez kapcsolódva, külön intézkedés alapján kell megrendezni. Munkahelyi és oktatási-intézményi szinten az ifjúsági parlament a fiatalok többségének kezdeményezésére, az illetékes KISZ- és szakszervezeti szerv (szövetkezeti szerv) együttes javaslatára két évnél gyakrabban is összehívható. Azoknál a munkahelyeknél és oktatási intézményekben, ahol a fiatalok száma azt lehetővé teszi, a vállalati, intézményi parlamentet a fiatalok közvetlen részvételével, ahol ez nem lehetséges, ott az üzem, osztály stb. parlamenteken választott küldöttek részvételével kell megrendezni. A parlamentek megrendezése — az illetékes KISZ- és szakszervezeti, valamint szövetkezeti érdekképviseleti szervek bevonása mellett — az állami-gazdasági szervek feladata. 2. Az ifjúsági parlament jogköre a következőkre terjed ki: a) állást foglal: — az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásával és — a vállalati (szövetkezeti, intézményi) pénzeszközök ifjúságpolitikai célokra történő felhasználásával kapcsolatban; b) egyetértési jogot gyakorol: — az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló megfelelő szintű intézkedési terv kiadásával kapcsolatban; c) dönt: — a felsőbb szintű parlamentek küldötteinek megválasztásáról és a továbbítandó javaslatokról. 3. Az illetékes KISZ- és szakszervezeti szerveknek az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos jogköre a következőkre terjed ki: a) előzetesen véleményezik: — az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló beszámolót; b) javaslatot tesznek: — a felsőbb szintű parlamentekre megválasztandó küldöttekre; — az ifjúsági parlament összehívására; c) egyetértési jogot gyakorolnak: — az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló megfelelő szintű intézkedési terv kiadásával; — a vállalati (intézményi) pénzeszközök ifjúságpolitikai célokra történő felhasználásával kapcsolatban. 4. A Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívja az állami- gazdasági vezetőket az ifjúsági parlamenteken felvetett javaslatok érdemi megvizsgálására, folyamatos értékelésére, és azok megvalósításáról a fiatalok tájékoztatására. Felkérik a KISZ-, a szakszervezeti és a szövetkezeti szerveket, hogy a jövőben is segítsék elő az ifjúsági parlamentek eredményes megrendezését, a sajtó és tömegtájékoztató szerveket, hogy kísérjék figyelemmel és rendszeresen ismertessék tevékenységüket. Aczél György s. k, Gáspár Sándor s. k, a Minisztertanács a SZOT fótitkára elnökhelyettese Dr. Maróthy László s. k.. a KISZ KB első titkára A Minisztertanács 1032 1977. (VIII. 17.) számú határozata a Minisztertanács hatáskörébe tartozó kitüntetések szabályozásáról szóló 1006 1977. (II. 17.) Mt h. számú határozat* módosításáról A Minisztertanács hatáskörébe tartozó kitüntetések szabályozásáról szóló 1006 1977. (II. 17.) Mt. h. számú határozat az alábbiak szerint módosul : 1. A határozat 2. sz. mellékletének I. részóben szereplő, az adományozásra jogosult országos hatáskörű szervek vezetőinek felsorolása kiegészül a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárásával és az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökével. 2. A határozat 4. sz. melléklete 3. pontjának második bekezdése kiegészül az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnökével. 3. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Aczél György s. k, a Minisztertanács elnökhelyettese * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1977. évi 8. számiban. A Minisztertanács 1033 1977. (VIII. 17.) számú határozata a tanácsok által alapítható kitüntetésekről és egyéb elismerésekről 1. a) A fővárosi, megyei városi, városi, nagyközségi és községi tanács kitüntetést alapíthat a település gazdasági, társadalmi fejlődése és a mű-