Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 33 2. Társadalmi megbízatású tisztségviselőt e minőségben elkövetett cselekménye, mulasztása miatt a tanácsnál jegyeimi úton felelősségre vonni nem lehet. A Tt. 51 §-ának (4) bekezdése szerint [a Vhr. 53. §-ának (1) bekezdése értelmében az önálló tanácsú községben] a községi tanácselnöki, 54. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a tanácselnök-helyettesi tisztség társadalmi megbizatásban is betölthető. Az említett tisztségek társadalmi megbizatásban történő betöltése — egyebék között — azt jelenti, hogy a tisztségre történő választás nem hoz létre munkaviszonyt, következésképpen fegyelmi úton történő felelősségrevonásnak nincsen helye. Nem változtat ezen az körülmény sem, ha a társadalmi megbízatású tisztségviselő részére a Vhr. 53. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 56. §-a alapján tiszteletdíjat állapítanak meg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy e minőségében nem vonható felelősségre. Ha a társadalmi megbízatású tisztségviselő méltatlan magatartást tanúsít, akkor őt a megválasztó tanács tiszt-; ségéből visszahívhatja, súlyosabb esetben pedig összeférhetetlenség megállapításával tanácstagságát is megszüntetheti. A Tt. 54. §-ához A társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettes jogköre A Vhr. 56. §-a szerint a községben és nagyközségben társadalmi megbizatásban működő tanácselnök-helyettes választható. A társadalmi megbízatású községi, nagyközségi tanácselnök-helyettes a Tt. 54. §-ában és a Vhr. 55. §-ának (1)—(3) bekezdésében foglalt feladataikat ellátva, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi tevékenységét. A társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettes feladatkörét meghatározó tényező, hogy munkájának döntő része a távollevő tanácselnök helyettesítéséből, a tanácselnöki feladatok ellátásának segítéséből áll. A tisztségviselői munkamegosztásban való részvételét a település nagysága, jellege, a tanácselnöki tisztség betöltésének módja egyaránt befolyásolja. A távollevő tanácselnök helyettesítésekor biztosítania kell a tanácsi munka folyamatosságát. Ebben elsődlegesek a tanács, a tanácstagok, a bizottságok munkájával összefüggő teendők. Az önálló tanácsú községekben, nagyközségekben a társadalmi tanácselnök-helyettes elsősorban a községpolitika egészét érintő és ezzel összefüggésben a nem tanácsi szervekkel való együttműködésből származó tanácselnöki feladatok ellátásában működik közre. A közös tanácsú községekben, nagyközségekben viszont a társközségek közéletével, a tanácsi szemlélet erősítésével összefüggő segítő, közreműködő feladatai kerülnek előtérbe. Így pl.: segíti és ellenőrzi a testületi döntések érvényesülését; szervezi és irányítja a lakosság településfejlesztést segítő társadalmi munkáját; kapcsolatot tart a nem tanácsi szervek vezetőivel; a tanács képviseletében rendezvényeken vesz részt A Tt. és a Vhr. a tanácselnök-helyettesek számát nem korlátozza. A két vagy három társközséget tömörítő községi közös tanács — a létszámés béralapgazdálkodásra irányadó rendelkezések figyelembevételével —" a társközségenként is választhat társadalmi megbízatású tanácselnökhelyettest, aki — az előzőekben vázolt — képviseleti, szervező, mozgósító tevékenységét a társközségben végzi, és általában a tanácstagi csoport vezetője is. Ilyenkor a tanács jelöli ki szervezeti és működési szabályzatában a tanácselnök általános helyettesét, és megállapítja a munkamegosztást. A Vhr. 55. §-ának (4) bekezdése értelmében a tanácselnök-helyettes a fővárosi, megyei, megyei városi, városi és fővárosi kerületi tanács bizottságának elnöke is lehet. E felsorolásban a község, nagyközség nem szerepel, de a társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettes éppúgy megválasztható — a Vhr. 65. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel — tanácsi bizottság (tanácstagi csoport) elnökének, mint bármelyik tanácstag. A Tt. 62. §-ához A szakigazgatási szervek jogállásáról, működéséről szóló általános szabályok értelemszerűen vonatkoznak a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a fővárosi kerületi, a városi tanács által titkársági feladat ellátására létrehozott önálló szervekre. A tanács, a végrehajtó bizottság, a bizottságok, a tisztségviselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos szervezési és ügyviteli teendőket a titkárság látja el. A Tt., illetőleg a Vhr. valamennyi tanácsszintre érvényesen fogalmazza meg, hogy a titkárságokra értelemszerűen vonatkoznak a szakigazgatási szervekre irányadó jogszabályok. A megyékben, a fővárosban, a megyei városokban, a fővárosi kerületekben és a városokban a titkársági feladatok jellege célszerűvé teszi, hogy a feladataikat önálló szervek oldj,ák meg. Ha a tanács által létrehozott ilyen önálló szervek (pl. szervezési osztály, gazdasági hivatal) végzik az egyes titkársági feladatokat, akkor ezekre — külön-külön is — értelemszerűen vonatkoznak a szakigazgatási szervekre irányadó jogszabályok. Ez az állásfoglalás nem alkalmazható a járási, megyei városi kerületi hivatalok 'belső szervezeti egységeként működő titkárságára. A Tt. 66. §-ához A járási hivatal, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal részére megállapított hatósági jogkör ellátása a hivatalon belül.