Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 3. szám

34 TANÁCSOK 2. A mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz, továbbá az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenység az építőanyagok előállítása, felszíni kitermelése saját szükségletre és értékesítésre, építőipari tevékenység folytatása a közös gazdaság, valamint a tagok és alkalmazottak részére, a parképítő tevékenység kertészeti munkái (telepítés, gondozás, földmű, kerti út, támfal stb.), valamint lakossági és mezőgazdasági szolgáltatások. 3. E határozat alkalmazása szempontjából ipari tevékenység a könnyűipari, a vegyipari, a kohóés gépipari, valamint az építőipari és a fuvarozási tevékenység. 4. Az ipari tevékenység megállapításánál nem kell számításba venni: a) a mezőgazdasági üzemek és társulásaik, az egészségügyi, a szociális, az oktatási és a kulturális költségvetési intézmények, valamint a lakosság részére végzett építőipari tevékenységből származó árbevételt; b) a mezőgazdasági üzemek és társulásaik, az egészségügyi, a szociális, az oktatási és a kulturális költségvetési intézmények, valamint a lakosság részére végzett árufuvarozásból, továbbá bármely megrendelő részére végzett mezőgazdasági termény- és termékfuvarozásból származó árbevételt. 5. A mezőgazdasági szövetkezet tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint, a tevékenységre vonatkozó szakmai és hatósági előírások megtartásával, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységeket az illetékes ágazati miniszter engedélye alapján folytathatja. 6. A mezőgazdasági szövetkezet külső megrendelők részére könnyűipari, vegyipari, valamint kohó- és gépipari tevékenységet csak szocialista szervezetekkel kötött szerződéses kapcsolat keretei között végezhet. 7. A mezőgazdasági szövetkezet ipari tevékenység keretében foglalkoztatott tagjainak munkadíjazását a hasonló munkakört betöltő termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabérezésére irányadó jogszabályokkal összhangban kell megállapítani. 8. Budapest főváros és környékének az 1005/ 1971. {II. 16.) Korm. számú határozattal jóváhagyott általános városrendezési tervében meghatározott területen levő helységekben, továbbá az öt megyei városban a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek újabb könnyűipari, vegyipari, valamint kohó- és gépipari termelő tevékenységet nem kezdhetnek, és erre irányuló társulást nem szervezhetnek. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező ágazati miniszter kezdeményezésére — a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek meghallgatása után — további olyan körzeteket jelölhetnek ki, ahol a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek újabb könnyűipari, vegyipari, valamint kohó- és gépipaKÖZLÖNYE 3. szám ri termelő tevékenységet nem kezdhetnek, és erre irányuló társulást nem szervezhetnek. n. 1. Az a mezőgazdasági szövetkezet, amelyben a külső megrendelők részére végzett ipari tevékenységből származó — és az 1/4. pont figyelembe vételével megállapított — árbevétel az évi összes árbevételnek a 30%-át nem éri el, jövedelemszabályozási szempontból mezőgazdasági szövetkezetnek, amelyben ez az árbevétel 30—50%-ig terjed, mezőgazdasági-ipari szövetkezetnek, amelyben pedig az 50%-ot meghaladja, ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek minősül. A mezőgazdasági-ipari szövetkezet az ipari tevékenység árbevétele után — a külön jogszabályban meghatározott termelési adón felül — emelt mértékű, az ipari-mezőgazdasági szövetkezet pedig kiemelt mértékű — az állami ipari vállalatok költségvetési befizetéseivel arányos — többlettermelési adót köteles fizetni. 2. Az előző pontban foglalt rendelkezések a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szövetkezetekre csak annyiban vonatkoznak, amenynyiben ipari tevékenységüket az 1/8. pontban említett körzetekben folytatják. 3. Az új besorolási, nyilvántartási és jövedelemszabályozási rendszer szabályait a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg oly módon, hogy a iövedelemszabályozás szempontjából történő minősítést évenként — első alkalommal az 1975. évi mérlegadatok alapján — kell elvégezni. Az 1/7. pontban foglaltak végrehajtása érdekében szükséges j ogszabálymódosításról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. 4. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályét veszti a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági tevékenységéről szóló 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú és az 1048/ 1972. (XII. 31.) Mt. h. számú határozat, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi m. tv. végrehajtására kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 59. §-áriak (2) bekezdése. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 1003/1976. (I. 27.) számú határozata az 1976. évi ifjúsági parlamentek megrendezéséről 1. A Minisztertanács az Állami Ifjúsági Bizottság előterjesztése alapján tudomásul veszi, hogy 1976. szeptember — 1977. február közötti időszakban ifjúsági parlamentek megrendezésére kerül sor. 2. A Minisztertanács felhatalmazza az Állami Ifjúsági Bizottságot, hogy az ifjúsági parlamentek