Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 827 ciós medencéje csatlakozik. A rétek területe a kiszáradó alföldi nádasok természetes talaj fejlődésének folyamatos megfigyeléséhez nyújt lehetőséget. 2. Növényvilág: A terület geomorfológiai változatossága gazdag növényvilággal párosul. a) Homoki növénytársulások Megtalálhatók a kryptogám előőrsök (zuzmók, mohák), az egy éves gyepek (Brometum tectorum secaletosum). A szukcesszió magasabb állapotát a fajgazdag, mészkedvelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae danubiale) képviseli. A borókás buckák (Festucetum vaginatae juniperetosum) tájképileg különösen szép látványt nyújtanak. Tudományos szempontból figyelmet érdemel, hogy átmenetet képeznek a fülöpházi és a bugaci terület vegetáció típusai között. A közönséges boróka (Juniperus communis), amely csaknem egyedüli képviselője a fásszárúaknak, nagyobb egyedszámban van jelen mint a fülöpházi buckákon. Jellegzetes növényfajai: a homoki csüdfű (Astragalus varius), a naprózsa (Fumana procumbens), a kései szegfű (Dianthus serotinus), a homoki nőszirom (Iris humilis), a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). b) Orgoványi—ágasegyházi rétek A nagy kiterjedésű nádasokat (Phragmitetum communis) helyenként mocsári sástársulások (Caricetum acutiformis-ripariae), láprétek (Molinietum coeruleae), mocsárrétek (Agrostetum albae), nedves kaszáló rétek (Festucetum pratensis), illetve átmenetei övezik. Értékes növényfajai: kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), az őszi kikerics (Colchicum autumnale), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a korcs nőszirom (Iris spuria), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora), a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis), az ujjas kosbor (Dactylorhiza incarnata), a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium). 3. Állatvilág: Az ágasegyházi—orgoványi mocsarak és homokbuckák állatvilágában számos rovartani érdekesség található. Közülük sok faj endemikus vagy igen ritka. Említést érdemlő fajok az óriás szitakötő (Anax imperátor), a négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), az imádkozó sáska (Mantis religiosa). az önbeásó sáska (Acrotylus insubricus). Ez utóbbi az egyetlen áttelelő sáska fajunk. Előfordul a parti fülbemászó (Labidura riparia), a fogólábú fátyolka (Mantispa styriaca), a sárgajegyű tevenyakú (Rhaphidilla xanthostigma). az óriás hangyaleső (Palpares libelluloides), a pusztai hangyaleső (Acanthaclisis occitanica). Jelenleg a világon egyedül az orgoványi mocsarakból ismeretes a Metelkamedvelepke (Rhiparioides metelkana Ld.). Ritka lepkefaj az aranysávos araszoló (Aspilates formosarius Ev.). E területről írták le a széki molyt (Metzneria ehikella Gozm.), mely azóta Dél-Spanyolországban és Dél-Franciaországban is előkerült. Itt él a hazánkban csak ritkán előforduló nyúlparéj sodrómoly (Oporopsamma wertheimstreini Rbl.). A nádasokban költ a bölömbika (Botaurus stellaris), vörös gém (Ardea purpurea), nyári lúd (Anser anser), guvat (Rallus aquaticus), barna rétihéja (Circus aeruginosus). A homokbuckákon, illetve annak ligeterdeiben megtelepszik az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a kék vércse (Falco vespertinus), a vörös vércse (Falco tinnunculus), a kaba sólyom (Falco subbuteo). Gerincesei közül jelentősebbek a lépi póc (Umbra krameri), a réti csík (Misgurnus fossilis), a homoki gyík (Lacerta taurica), a mocsári teknős (Emys orbicularis). Itt található a jégkorszakból visszamaradt patkányfejű pocok (Microtus oeconomus) legdélibb élőhelye. * * * A védetté nyilvánítást megelőző helyszíni szemlén és tárgyalásokon az érdekelt hatóságok, vállalatok, termelőszövetkezetek és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező nem merült fel. A határozatban leírt terület, illetve értékek megfelelnek az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet 2. §-ában meghatározott azon természetvédelmi tárgyaknak, amelyeket az 1. § előírása szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet 1. § (3) bekezdése, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke