Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 2. szám
26 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám (2) A külföldi állampolgár egészségi alkalmasságának megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. (3) Külföldi állampolgárnak egészségi alkalmassága vizsgálatáért és a kigészítő diagnosztikus, illetőleg szakvizsgálatokért — a magyar állampolgárokra vonatkozó illetéken túlmenően — a 13/ 1970. {X. 28.) Eü M számú, illetőleg az 1/1960. (J. 6.) EüM számú rendeletben foglalt betegellátási, illetőleg vizsgálati díjakat kell megfizetnie. 19. §. Az orvosi vizsgálatot végző és az alkalmasságot megállapító szervek eljárásának részletes szabályait, ügyvitelét, a véleményezésnél figyelembeveendő egészségügyi követelményeket az egészségügyi miniszter állapítja meg. 20. §. Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy gépjárművezetői engedélyivel rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely- gépjárművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, azt a lakóhelye szerint illetékes rendelőintézet vezetőjének köteles írásiban bejelenteni. 21. §. A 4. § rendelkezéseit a legközelebb esedékes — a korábbi rendelkezések szerint az orvos által meghatározott — időszakos orvosi vizsgálat időpontjától kell alkalmazni. 22. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 3/1975. (IV. 2.) EüM—BM— K P M számú együttes rendelettel módosított 1/ 1964. (V. 27.) EüM—BM—KPM számú együttes rendelet, továbbá a 4/1975. (IV. 16.) EüM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Zsögön Éva s. k., egészségügyi minisztériumi államtitkár Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 2/1976. (L 16.) ÉVM számú rendelete a tanácsi szervek kezelésében levő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról A közlekedés- és postaügyi miniszterrel, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem: 1. §• (1) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület: a városok és a községek belterületén állami tulajdoniban álló és tanácsi szervek kezelésében levő minden a) közterületnek minősülő közpark, b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról tanácsi szerv gondoskodik, d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület. (2) Közhasználatú zöldterületek fenntartásának minősül azok jókarbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen: aj a növényzet és a talaj folyamatos ápolása, gondozása, védelme, b) a növényzet pótlása, időszakos cseréje, c) a kerti és séta utak, a játszási, pihenési, szórakozási és testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések üzemképes állapotban tartása, a játszótéri homokozók homokjának szükségszerinti fertőtlenítése és cseréje, d) a kertészeti építmények (díszkerítések, kerti támfalak, sziklakertek stb.) jó állapotban tartása, e) a kerti és séta utak tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése, továbbá /ja közparkok őrzése. 2. §. (1) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról a fővárosi, megyei városi, városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi (kommunális) feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a nagyközségi, községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) gondoskodik. (2) A közutak tartozékát képező fák, cserjék és bokrok közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút fenntartója látja el. (3) A közhasználatú zöldterületek fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet — az erre vonatkozó külön jogszabály szerint — a fővárosi, megyei városi, városi, nagyközségi, községi tanács a költségvetésében biztosítja. (4) A szakigazgatási szerv a közhasználatú zöldterületek fenntartásához szükséges szolgáltatási teendők ellátásával elsősorban parkosítási, városi kertészeti tevékenységet végző tanácsi vállalatot, illetőleg költségvetési üzemet — ezek hiányában más szervet (szövetkezetet stb.) — bízhat meg.