Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 773 kötött együttműködési megállapodásban kell meghatározni a tanácsadással kapcsolatos feladatokat, illetőleg a szakmai felügyelet gyakorlását. 4 Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet az ország egész területén szakmai felügyeletet gyakorol a család- és nővédelmi tanácsadási tevékenység felett Jelen irányelv megjelenésével a 40.680/71. Eü M számú irányelv, valamint a 41.272/1973. Eü M számú körlevél melléklete hatályát veszti. Az Egészségügyi Minisztérium 90.590/1976. (Eü. K. 15.) Eü M számú állásfoglalása a szociális otthoni és intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos egyes vitás kérdésekről és a gondozási díjak 1976. évi felülvizsgálatáról I. A 4/1972. (IV. 16.) Eü M számú rendelet (továbbiakban- R.), illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü M számú utasítás (továbbiakban:'Ut.) végrehajtása sor?^ felmerült egyes vitás kérdésekre vonatkozó állásfoglalásunkat az alábbiakban közöljük: 1. Többször okozott problémát az árvaellátásra (árvajáradék) megállapítható gondozási díj kérdése. Előfordult, hogy az árva életben levő szülőjét tartotta az árvaellátás jogosultjának a beutaló szerv, és kötelezte a gondozási díj fizetésére. Az 1975. évi II. tv. 70. § (1) bekezdése kimondja, hogy az árvaellátás (árvajáradék) jogosultja az elhalt személy gyermeke. Az R. 3. § (1) bekezdése szerint a gondozási díjat a gondozott köteles megfizetni. Fentiekből következően az árvaellátásra megállapítható gondozási díj fizetésére minden esetben a gondozott árvát kell kötelezni és nem a túlélő szülőt. Az árvaellátásból (árvajáradék) ugyanúgy 80 százalékot kell befizetni gondozási díjként, mint bármilyen más járadékszerű jövedelemből, kivéve a szociális intézetben gondozott olyan kiskorút, akinek állami gondozását az intézetben történő felvételkor nem szünették meg. Az állami gondozott kiskorú árvaellátásának az 1/1974. (VI. 27.) OM sz. rendelet 109. § (4) bekezdése értelmében csak 70%-a vehető figyelembe gondozási díjként. Amennyiben a kiskorú állami gondozása bármely okból megszűnik, a megszűnés napjától kezdve az árvajáradék 80%-át kell figyelembe venni. A kötelező befizetés után fennmaradó összeggel az árva rendelkezik. Természetesen a túlélő szülő rész-gondozási díj fizetésére kötelezhető, amennyiben ennek feltételei fennállnak. 2. A gyakorlatban előfordult, hogy olyan házastárs került szociális otthoni gondozásba, aki saját jövedelméből tartotta el jövedelemmel nem rendelkező házastársát. A jövedelemmel rendelkező házastárs szociális otthoni gondozásáért járó gondozási díj megfizetése miatt a jövedelemmel nem rendelkező kívül élő házastárs eltartása veszélybe került. Ezen néhány esetben a beutaló tanácsi szakigazgatási szerv úgy kívánt segíteni, hogy a gondozott terhére csak rész-gondozási díjat állapított meg, a fennmaradó összeget pedig a kívül élő házastárs rendelkezésére bocsátotta. Ezzel az eljárással mintegy tartásdíjat állapított meg a kívül élő házastárs javára Házastársi tartásdíj megállapítása kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik, tanácsi szakigazgatási szerv erre nem jogosult. A helyes eljárás a következő: Amennyiben az I. fokon eljáró illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv észleli, hogy a megállapítható gondozási díj mértéke veszélyezteti a kívül élő házastárs megélhétését, határozzon a beutalás kérdésében, de ne döntsön a fizetendő gondozási díjról. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy a fizetendő gondozási díjról későbbi időpontban kiegészítő határozat hozatalára kerül sor. Az indokolásban fel kell tüntetni, hogy az R. és Ut. szabályai értelmében mennyi lenne a megállapítható gondozási díj és fel kell hívni a kívül élő házastárs figyelmét, hogy házastársi tartás megítélése érdekében 15 napon belül forduljon az illetékes bírósághoz. Amennyiben a bíróság a gondozott terhére házastársi tartásdíj fizetési kötelezettséget állapít meg, annak összegét a gondozott jövedelméből le kell vonni és a gondozási díjat a fennmaradó összeg 80%-ára kell megállapítani.