Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

682 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám Előfordulhat, hogy a per megszűnése szünetelés folytán bekövetkezik anélkül, hogy a bíróság egyáltalán határozott volna a szakértői díj mértéke és előlegezése tárgyában. Minthogy a kifejtettek szerint a szakértői díjról a bíróságnak hivatalból kell rendelkeznie, ennek elmulasztása esetén — a Pp. 225. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján — a mulasztást bármikor — tárgyalás kitűzése nélkül is — pótolhatja. A határozat kiegészítésének a per megszűnése sem állhatja útját." (Lakásszövetkezeti Főosztály közleménye) Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 33. A bérlőkiválasztási joggal rendelkező szerv csak akkor tarthat igényt lakáshasználatbavételi díjra, ha ezt a lakásbérleti szerződés megkötése előtt írásbeli megállapodásban kikötötte. A városi (fővárosi, megyei városi) illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a tanácsi bérlakásokra, amlyeknek létesítési költségét vagy ennek meghatározott hányadát, a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, a közületi szerv javára bérlőkiválasztási jogot biztosít. Ilyen esetben a tanácsi bérlakás bérlőjéül azt a személyt kell kijelölni, akit az arra jogosult közületi szerv bérlőül kiválasz;ott. — A bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szer vek a bérlőül kiválasztott dolgozójukkal rendszerint különböző tartalmú szerződéseket kötnek, melyeknek az a célja, hogy a dolgozó a munkaviszonyát a közületi szervnél egy bizonyos ideig ne szüntesse meg. E szerződés megszegésével kapcsolatban keletkezett perekben vitás kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy a munkaviszonyát a szerződés ellenére megszüntető dolgozó kötelezhető-e arra. hogy a közületi szervnek utólag lakáshasználatbavételi díjat fizessen, továbbá köteles-e a lakást a közületi szerv rendelkezésére bocsátani. Az egyik konkrét ügyben az első fokú bíróság azért kötelezte a dolgozót lakáshasználatbavételi díj megfizetésére, mert álláspontja szerint a lakásbérleti .jognak pénzbeli ellenértéke van, tehát lakáshasználati díj fizetése nélkül a dolgozó annak összegével jogalap nélkül gazdagodna. A másodfokú bíróság viszont elutasította a keresetet, mert a bérlőkiválasztási jog megszerzéséért kifizetett összeget a közületi szerv részben sem háríthatja át a dolgozójára [26 1971. (VI. 24.) PM— ÉVM—Mü M. sz. együttes rendelet 11. §-ának (3) bekezdése.] A felmerült vitás kérdésben a helyes álláspont a következő: A 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 2. §-ának (4) bekezdése értelmében nem kell a tanács részére lakáshasználatbavételi díjat fizetni akkor, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást olyan személy részére utalja ki, akit bérlőül — a tanács végrehajtóbizottságával kötött megállapodása alapján, a létesítési költség vagy meghatározott hányadának a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) történt átutalása ellenében biztosított bérlőkiválasztási jogával élve — közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére a vállalati bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A R. 14. §-ának (1) bekezdése szerint a lakáshasználatbavételi díj vállalati bérlakás biztosítása esetén a lakással rendelkező szervet illeti meg. A R. 15. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a lakáshasználatbavételi díj összegét, megfizetésének, illetőleg részbeni vagy teljes elengedésének feltételeit, továbbá a kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit, a lakásbérleti szerződés megkötése előtt — a lakással rendelkező szerv és a bérlő írásbeli megállapodásába kell foglalni. 'A bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv tehát csak abban az esetben tarthat igényt lakáshasználatbavételi díjra, ha ebben dolgozójával a lakásbérleti szerződés megkötése előtt írásban megállapodott. Az egyszeri bérlőkiválasztási jog gyakorlásával a közületi szerv elveszti a lakás feletti rendelkezés jogát, miután az tanácsi bérlakás marad. Ezért az olyan szerződési kikötés, hogy munkaviszony megszüntetése esetén a dolgozó köteles a lakást a közületi szerv rendelkezésére bocsátani — jogilag lehetetlen szolgáltatásra irányul. Az ilyen szerződés pedig a Ptk. 227. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések folytán semmis, így arra jogok nem alapíthatók. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.240 1975 2 Í szám alatt hozott, a Pfl. 33.046/1975 1—1. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozat alapján.) 36. Ha a dolgozó a kártérítési felelősségét elismerte és a kárt önként megtérítette, a kiűzetett összegnek az elévülési időn belül (Mt. 5. §) történt visszakövetelése esetén azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó anyagi felelőssége az Mt. 57—61. §-aihan foglaltak alapján fennáll-e. Ha a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban hiány keletkezik, amelyet a dolgozó állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel — s a mentesülésére vagy mérséklési lehetőségre (Mt. V. 96. §) nem