Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

678 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám b) Az üzemi mezőőrök kötelesség szegése esetén a foglalkoztató szervet kell felhívni megfelelő intézkedés végett. c) Ha a foglalkoztató szervvel szemben merül fel olyan kifogás, amelynek megítélése a Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendeletei vagy a társadalombiztosítási jogszabályok körébe tartozik (Szabályzat 12. pont), a mezőőrt figyelmeztetni lehet jogainak érvényesítésére, de a foglalkoztató szervet is fel kell hívni kötelezettségének teljesítésére. d) Ha a foglalkoztató szerv a felhívás ellenére sem tesz intézkedést, vagy a foglalkoztató szerv jogszabályban előírt egyéb 'kötelességének nem tesz eleget (pl. a megállapított számú mezőőrt nem foglalkoztatja, a mezőőrt őrzéssel össze nem függő feladattal bízza meg, előírt felszerelést nem biztosítja stb.), a jogszabályok* meg nem tartása miatt a hatáskörrel bíró felügyeleti szerv államigazgatási határozattal kötelezheti a foglalkoztatót a megfelelő magatartásra, a határozat végrehajtását pedig államigazgatási birsággal is ki lehet 'kényszeríteni (1957. évi IV. tv. 77. §), eljárás jogszabályok meg nem tartása miatt hivatalból is indítható. (Lásd az „Államigazgatási eljárás általános szabályai" című kiadványban az 1957. évi IV. tv. 11. §-ához tartozó jegyzet 2. pontjának negyedik fordulatát). Meggyőzéssel arra kell törekedni, hogy a (kötelezettek ne kényszer hatására tegyenék eleget a jogszabályban előírt kötelességüknek, hanem el kell érni az önkéntes jogkövetést. 2. Ha a mezőőr időközi változás miatt máinem felel meg a jogszabályi feltételeknek (MT r. 4. §-a), a községi szakigazgatási szerv az ilyen személytől a szolgálati igazolványt bevonja, a mezőőrt foglalkoztató szervet pedig felhívja a mezőőr munkaviszonyának (megbízásának) megszüntetésére és más alkalmas mezőőr foglalkoztatására. 3. Ha a mezőőr szolgálati lőfegyverét jogszabályellenesen használja (engedély nélkül vadászik, személy ellen indokolatlanul használja sbb.), a rendőri szerv a mezőőr szolgálati lőfegyverének használatát meghatározott időre felfüggesztheti, súlyosabb esetben a szolgálati lőfegyvert bevonhatja. Ha a mezőőr a szolgálati lőfegyver tartására való jogosultságát elveszti [2/1975. (IV. 16.) BM sz. r. 5. § (7) bek.l, őt mezőőri szolgálatra alkalmatlannak kell minősíteni [MT r. 4. § (1) bek.], s a munkaviszonyának (megbízásának) a megszüntetése iránt kell intézkedni. IV. A mezőörök továbbképzése 1. A mezőőr szolgálatának megkezdése előtt, illetve a próbaidő alatt mezőőri vizsgát köteles tenni [MÉM r. 2. § (4) bek.]. A vizsgára történő felkészülés során a mezőőrnek meg kell tanulnia a Mezőőri Szolgálati Szabályzatot, a fegyverkezelés és használat szabályait, továbbá el kell sajátítania az őrzési tevékenység ellátásához szükséges néhány alapvető ismeretet. A mezőőri szolgálat hatékony ellátásához azonban a mezőőr fizikai és szellemi rátermettségén és az alapvető mezőőri ismereteken kívül szükséges a korszerű szakmai, illetve az őrzési tevékenységgel kapcsolatos szabályok és módszerek részletes ismerete is. Ezeket a mezőőri továbbképzés keretében kell megszerezni. A továbbképzésben való részvétel kötelező. 2. A mezőőrök továbbképzését megyénként, illetve járásonként célszerű megszervezni. Arra vonatkozóan, hogy a mezőőri továbbképzést milyen rendszerben és módszerekkel (többnapos tanfolyamon egyszerre vagy megosztva, a községi és az üzemi mezőőröknek külön-külön vagy együttesen történő oktatásával, a megyében öszszevontan vagy járásonként stb.), mennyi idő ráfordításával kell megoldani, valamint hogy a továbbképzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket (szállás, étkezés, előadók díjazása stb.) miként kell fedezni, a megyei szakigazgatási szerv rendelkezik (MÉM r. 14 Á §). A továbbképzésnek járásonként történő megszervezése esetén célszerű, ha a városi mezőőrök a székhelyük szerinti járási továbbképzésben vesznek részt. A mezőőrök továbbképzésére évente általában kettő—négy napot indokolt fordítani. 3. A továbbképzés keretében azokat a mezőőri jogokat, kötelességeket és gyakorlati megoldásokat célszerű megismertetni, amelyek a továbbképzésben résztvevő mezőőrök őrzési feladatainak ellátásával általában összefüggnek, illetőleg sajátos problémát okoznak. A továbbképzés tematikájában indokolt szerepeltetni a vagyonvédelemmel összefüggő feladatokat, a lőfegyverhasználatot, a vadvédelmet és vadkárelhárítást, a növényvédelmet, az állategészségügyet, a természetvédelmi feladatokat (ahol ilyen feladat van), a földek hasznosításának ellenőrzését, a geodéziai (földmérési) jelek őrzését és védelmét, a mezei tűzrendészetet, az elsősegélynyújtást, a jelentéstételi és feljelentési kötelezettséget és formáit, a szabálysértési eljárásban való részvételt, s gondoskodni kell arról is, hogy a mezőőrök időnként politikai tájékoztatásban is részesüljenek. A továbbképzés eredményességét jelentősen segíti a gyakorlati célú oktatás, amelynek során biztosítani kell, hogy a mezőőrök sajátítsák el a jegyzőkönyv felvételének és a feljelentés készítésének szabályait, részletesen ismerjék meg az őrzési tevékenység feladatait és módszereit. Az is helyeselhető módszer, ha gyakorlati bemutatókat tartanak a figyelmeztetés, igazoltatás, lefogás és bekísérés szabályairól és módszereiről. 4. A továbbképzés tematikáját a megyei szakigazgatási szerv vezetője hagyja jóvá.