Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 19. szám

19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 339 IX. Kongresszusa határozatait az ifjúság széles tömegei megismerjék; — és további feladata, hogy a fiatalok a ta­nácsi középszintű ifjúsági parlament küldötteit megválasszák, a fiatalok munkahelyi és ágaza­tonkénti foglalkoztatási arányának megközelítő betartásával. A küldöttek számát a megyei ta­nácselnök állapítja meg. 2. a) Megyénként a munkahelyi parlamenteken megválasztott küldöttek részvételével tanácsi középszintű, összevont ifjúsági parlamentet kell szervezni, a megyei tanácselnök vezetésével. E parlamenten megjelent küldöttek közül kell megválasztani az országos ifjúsági parlamentek küldötteit. b) A megválasztható országos küldöttek me­gyénkénti számát, (az országos tanácsi ifjúsági parlamenten, illetőleg az egyes országos ágazati parlamenteken résztvevők létszámát) az ágazati­lag illetékes minisztériumok, országos hatáskörű szervek állapítják meg és közlik a megyei ta­nácselnökkel. c) Az országos küldöttek nevét (foglalkozását, lakcímét) a megválasztásukat követő 8 napon be­lül — írásban be kell jelenteni az ágazatilag ille­tékes minisztériumnak, országos hatáskörű szerv­nek, illetve a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak. d) Az országos tanácsi ifjúsági parlamentet a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezi meg, az ágazati országos parlamenteken részt nem vevő, országos küldöttnek megválasztott tanácsi fiata­lok számára. 3. Az ifjúsági parlamentek mégrendezéséhez minden szinten kérni kell az illetékes KISZ és szakszervezeti szervek segítségét. A tanácsi ifjú­sági parlamentekre célszerű meghívni: az MSZMP, a KISZ és a Közalkalmazottak Szak­szervezete illetékes szervezetének titkárát; a vi­szonylag több fiatalt foglalkoztató tanácsok egy­egy tisztségviselőjét, illetve szakigazgatási szer­vének vezetőjét. 4. a) A tanácsi ifjúsági parlament vezetője jelöli ki a parlament rendezését ellátó tanácsi szervet. b) A tanácsi vállalatok és intézmények munka­helyi és középszintű ifjúsági parlamentjeit az ágazat szerint illetékes miniszter, országos ha­táskörű szerv vezetője által kiadott rendelkezé­sek szerint kell megrendezni. A megrendezéssel kapcsolatos tanácsi feladatokat az ágazat szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv — az ifjú­sági titkár koordinálásával — látja el. 5. Az utasításban nem szabályozott kérdések­ben (mint pl: az ifjúsági parlamentek lebonyolí­tásának a módja, a megrendezés szempontjai) a 15.001/1976. (IPK. 2.) ÁIB sz. határozat irányadó. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke Vegyes rendelkezések Munkaügyi minisztériumi IRÁNYELVEK a tanácsok családpolitikai tevékenységéhez A családok gondjaival való foglalkozás — a tanácsok megalakulása óta — a tanácsi munka szerves része. Testületi üléseken, a szakigazga­tási szervek munkaprogramjaiban már eddig is rendszeresen szerepeltek előterjesztések, feladatok, a családi élettel összefüggő területi problémák. Jelentős határozatokat hoztak a dolgozók, vala­mint családtagjaik életkörülményeinek javítására. Fokozatosan javultak a lakásviszonyok, jelentős eredmények születtek a foglalkoztatás biztosítása érdekében. A szociális problémák megoldására a tanácsok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, új szervezeti formák jöttek létre a rászorulók gon­dozásában, erősödött a szociális gondoskodás érde­kében kifejtett társadalmi összefogás. Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasz­talható, hogy a tanácsok nemcsak egy-egy szociá­lis részprobléma megoldására törekszenek, hanem a szociális gondoskodásra szorulók gondjait a ki­váltó okokkal összefüggésben, azokkal együttesen igyekeznek megoldani. Különösen a nagycsaládo­sok életkörülményeinek megjavítására hozott komplex intézkedések érdemelnek említést. Az új tanácstörvény alapján megnövekedett a tanácsok önállósága, ezen belül önkormányzati jellegük, ami a lakosság igényeinek mind telje­sebb mértékben történő kielégítését és annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és működési hatáskörök meghatározását jelenti. Szükségszerű tehát irány­elvekben rögzíteni a tanácsok családpolitikai te­vékenységének kereteit, figyelembe véve szociál­politikánk érvényes jogszabályait, valamint az utóbbi évek nagy fontosságú törvényeit, határoza­tait, mint az Ifjúsági törvény, az Egészségügyről szóló törvény, a Családjogi törvény, a Népesedés­politikai határozat, valamint a Minisztertanács 1975. évi határozata a családpolitikáról. Az irány­elveket az Egészségügyi Minisztériummal, az Ok­tatási Minisztériummal, az Építési és Városfejlesz­tési Minisztériummal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben adjuk ki. Az MSZMP XI. kongresszusának programnyi­latkozata szerint „A család szocialista társadal­munkban az emberi együttélés alapvető közössé­ge. Minden tevékenységével olyan feladatot lát el, amelyek nem csupán az egyén, hanem az egész társadalom számára rendkívül fontosak. Társadal­mi eszközökkel segíteni kell, hogy a családi kap­csolatok új szocialista elemei erősödjenek. Ehhez

Next

/
Thumbnails
Contents