Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 19. szám

328TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám oszlása ezt indokolja, nagy kiterjedésű városokban és fővárosi kerületekben több kisegítő iskola is létrehozható. (2) Ha a községben, városban, megyei városban, fővárosi kerületben 10 főt meghaladja az olyan közismereti tárgyakra oktatható értelmi fogyatékos tankötelesek száma, akiknek kisegítő iskolai oktatásáról-neveléséről — férőhely hiányában vagy bejárási nehézség folytán — nem tudnak gondoskodni, ezek számára az általános iskolában kiségítő osztályt (tagozatot) kell szervezni. (3) A beszédhibában szenvedő gyermekek szászámára az önálló igazgatású gyógypedagógiai intézményekben, — illetőleg azokon a településeken, ahol gyógypedagógiai intézmény nem működik, az általános iskola keretében — beszédjavító (logopédiai) csoportokat lehet szervezni. A beszédjavító csoportok szervezésére és vezetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók. Beszédjavító csoportot csak gyógypedagógiai szakképesítésű pedagógus vezethet. A beszédjavító csoportok részére az általános iskolákban kell helyiségeket biztosítani. (4) Az általános iskolában működő kisegítő osztályok és beszédjavító csoportok szervezetileg és igazgatásilag a helyben működő önálló igazgatású gyógypedagógiai intézményhez tartoznak. Ha helyben önálló igazgatású gyógypedagógiai intézmény nincs, a kisegítő osztályok, továbbá a beszédjavító csoportok szervezetileg és igazgatásilag az általános iskolához tartoznak és mind személyi, mind tárgyi feltételeiket az általános iskola keretében (költségvetésében) kell biztosítani, szakmai működésüket pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által kijelölt gyógypedagógiai intézmény igazgatója segíti. (5) A kisegítő osztályokat — a váltakozó oktatás megszüntetésével — külön tanteremben kell elhelyezni. (6) A kisegítő osztályok részére az általános iskolában kell tantermet biztosítani azokban a helységekben, amelyekben önálló igazgatású kisegítő iskola nincs, továbbá az önálló igazgatású kisegítő iskolától távol eső területen (külterületen, peremkerületben, új lakótelepen) levő, vagy létesülő általános iskolákban. (7) A kisegítő iskolai intézményhálózatot úgy kell továbbfejleszteni, hogy az összevont kisegítő osztályok száma csökkenjen és a tanulók központi, napköziotthonos vagy diákotthonos kisegítő iskolában részesüljenek oktatásban. (8) Az általános iskolák kisegítő osztályainak tanulói részére lehetőleg külön napközis csoportot kell szervezni. (2)29 A gyógypedagógiai intézmények a megyei (megyei városi) tanács végrehajtó bizortLásd az l. alatti jegyzetet. sága művelődésügyi osztályának közvetlen irányítása alatt állanak. A Budapesten működő gyógypedagógiai intézmények közül a nevelőotthoni elhelyezést biztosító intézetek közvetlen irányítását, valamint a gyógypedagógiai iskolák oktató-nevelő munkájának irányítását a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve látja el, a fővárosi gyógypedagógiai iskolák egyéb tekintetben a kerületi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének közvetlen irányítása alatt állanak. (3) Az újonnan létesülő országos jellegű gyógypedagógiai intézmények közvetlen irányítását az oktatási miniszter magához vonhatja. Tvr. 12. §. (I)30 A képezhető fogyatékos tankötelesek gyógypedagógiai oktatásáról, neveléséről a megyei, megyei városi, illetőleg a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi szakigazgatási szerve gondoskodik. A fogyatékos tanköteles a kijelölt gyógypedagógiai intézményben köteles eleget tenni tankötelezettségének. A művelődésügyi szakigazgatási szerv a gyógypedagógiai intézményben tanuló gyermek tankötelezettségét a szülő vagy a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gondviselő) kérelmére legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghoszszabbíthatja. R. 33. §31 A tankötelezettség meghosszabbítására irányuló kérelmet a gyógypedagógiai intézmény igazgatójánál annak az évnek június hó első napjáig kell írásban előterjeszteni, amelyben a tanuló tankötelezettsége megszűnik. A tankötelezettség meghosszabbításáról az igazgató határoz. (2) A gyógypedagógiai intézményekbe való felvétel, illetőleg az általános iskolából gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezés, vagy az általános iskolába való visszahelyezés, továbbá a gyógypedagógiai intézmény látogatása alóli felmentés módját és feltételeit az oktatási miniszter határozza meg. R. 34. §. (1) A tanköteles korban levő vak, süket vagy süketnéma gyermeket az általános iskola igazgatója az általános iskola 1. osztályába való beírással egyidejűleg az iskolába járás alól az áthelyezés lefolytatásáig felmenti és az áthelyezési eljárás lefolytatása végett a felmentett tankötelesről a beírást követő három napon belül szolgálati úton jelentést tesz a megyei, megyei városi (fő30 Lásd az l. alatti jegyzetet. E bekezdés rendelkezéseit a 33 1971. (XI. 3.) Korm. számú rendelet alábbi szövegű 6. §-a pótolja: „6. § A képezhető fogyatékos tanköteles a kijelölt gyógypedagógiai intézményben köteles eleget tenni tankötelezettségének. A gyógypedagógiai intézményben tanuló gyermek tankötelezettsége a szülő, vagy a gyermek neveltetéséért felelős más személy (gondviselő) kérelmére legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghosszabbítható. 31 A 4 1974. (X. 4.) OM számú rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.