Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

256 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám Ir. 13. A társadalmi bíróság tárgyalása nyilvános. A nyilvánosság biztosításánál tekintettel kell lenni az elkövetett cselekményre, de különösen az elkövető személyére. Ha olyan magatartás miatt kell a társadalmi bíróságot összehívni, amely az egész kollektíva felháborodását, rosszallását váltotta ki, helyes, ha a tárgyaláson minél nagyobb nyilvánosságot biztosítanak. A társadalmi bíróság elnöke — akadályoztatása esetén pedig az elnökhelyettes — gondoskodjék arról, hogy a vállalat dolgozói a társadalmi bíróság tárgyalásán minél nagyobb számban részt vegyenek. Azokban az esetekben pedig, amikor az eljárás alá vont személy társadalmi veszélyessége csekély, az ügy egy szűkebb kollektívát érint, helyes, ha az érintett kollektíva bevonásával, értesítésével tárgyalják az ügyet. A nyilvánosság biztosítására igénybe vehető az üzemi újság, hangos-bemondó stb. A társadalmi bíróság elnökének kötelessége az is, hogy gondoskodjék az ügyiratok megfelelő iktatásáról, nyilvántartásáról és megőrzéséről. A társadalmi bíróság a tárgyalását munkaidőn kívül tartja, munkaidőn belül csak akkor, ha a vállalat adottságai ezt feltétlenül szükségessé teszik. Például, három műszakos üzemeknél előfordulhat, hogy a bíróság tagjai munkaidőn belül vesznek részt a bíróság munkájában. A tárgyalásról értesíteni kell a szakszervezeti bizottságot, a vállalat igazgatóját és azt a vállalaton belüli szervet, amely az ügyet a társadalmi bíróságnak megküldte. Gondoskodni kell az érdekeltek, a tanúk értesítéséről, a tárgyalás helyének, idejének, valamint az ügy tárgyának közhírré tételéről. Tvr. 12. §. (1) A tárgyaláson meg kell hallgatni az ügyben érintett dolgozót, továbbá azokat, akiknek közlései az ügy tisztázásához szükségesek. A jelenlevő dolgozók közül a tárgyalás vezetőjének engedélyével bárki felszólalhat. (2) Ha a társadalmi bíróság az ügy tárgyalását az érintett dolgozó igazolatlan távollétében nem tartja célszerűnek, a távolmaradásról értesítheti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, vagy az ügyet a fegyelmi jogkör gyakorlójához utalhatja. Ir. 14. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és ebben röviden fel kell tüntetni a tárgyaláson történteket. A jegyzőkönyv elkészítéséről és szükség esetén a jegyzőkönyvvezető kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik. A tárgyaláson kihallgatott tanút a kihallgatás megkezdése előtt, az igazmondás kötelezettségére figyelmeztetni kell. Az eljáró tanács elnöke elrendelheti, hogy a tanú a kihallgatását, megelőzően a tárgyaláson ne vegyen részt: Az alapos ok nélkül távolmaradó tanúval szemben társadalmi bírósági eljárás kezdeményezhető. Az ügyben szereplő dolgozók képviseletében sem ügyvéd, sem a szakszervezeti jogsegélyszolgálat nem járhat el. Indokolt esetben képviselőként a hozzátartozó eljárhat. A hozzátartozó képviseletére abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárás alá vont jogainak gyakorlása máskülönben nem, vagy csak nagy nehézség árán lenne érvényesíthető. (Például a felelősségre vont dolgozó beszédhibában szenved, stb.) Tvr. 13. §. (1) A társadalmi bíróság az ügy körülményeinek tisztázása után szótöbbséggel határozatot hoz, amelyet az érintett dolgozóval és az ügy tárgyalásán jelenlevőkkel közölni kell. (2) A határozatot 8 napon belül írásba kell foglalni és azt haladéktalanul meg kell küldeni az érintett dolgozónak és a vállalat igazgatójának. (3) A vállalatnak a tárgyaláson részt nem vevő dolgozóit a határozatról a helyi körülményeknek megfelelő, szokásos módon tájékoztatni lehet. Ir. 15. A társadalmi bíróság az ügyet lehetőleg az első tárgyaláson bírálja el és a meghozott határozatot hirdesse ki. A határozatot a társadalmi bíróságnak az a tagja hirdesse ki, aki a tárgyalást vezette. Ha a társadalmi bíróság az ügy körülményeit tisztázta, határozatát zárt tanácskozásban hozza meg. Ir. 16. A társadalmi bíróság a döntését a meghozataltól számított nyolc napon belül köteles írásba foglalni, és azt az eljárás alá vont dolgozónak megküldeni. A határozatban fel kell tüntetni a társadalmi bíróság összetételét, a tárgyalás helyét és idejét, a felelősségre vont dolgozó személyi adatait, a hozott döntést, annak rövid indokolását és a megállapított tényeket, utalva a bizonyítékokra is. Az írásba foglalt határozatnak meg kell egyeznie a szóban kihirdetett döntéssel. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a határozat elleni panasz lehetőségét, valamint annak határidejét. Ir. 17. A szóbeli kihirdetés mellett a hozott határozatot az eljárás alá vont dolgozó, a szakszervezeti bizottság, továbbá a vállalat igazgatója, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlója részére is kézbesíteni kell. A társadalmi bíróság az intézkedését a hirdetőtáblán, faliújságon, üzemi lapban, vagy más módon közzéteheti. A szakszervezeti bizottság is köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók ismerjék meg a társadalmi bíróság határozatát. A társadalmi bíróság határozatának általános nyilvánosságra hozatalára azonban csak akkor kerüljön sor, ha a határozat jogerőre emelkedett, Tragy ha a határozat ellen bejelentett panaszt már elutasították. Tvr. 14. §. (1) A társadalmi bíróság határozatában a következő döntéseket hozhatja: a) társadalmi bírósági figyelmeztetés, b) társadalmi bírósági dorgálás, c) társadalmi bírósági megrovás,