Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 9. szám
9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 159 állapítható bér felső határát többszörösen meghaladó bérösszegben állapodtak meg. A Ptké. 32. §-a alapján értesített főügyészség a jogszabály szerint járó bér összegének megállapítása végett több bizonyítási indítványt tett, de a bíróság által foganatosított bizonyítás nem nyújtott kellő alapot arra, hogy az állam javára való marasztalás iránt összegszerűen is megalapozott indítványt tegyen. Amíg az eljárás folyt, felperesnek a helyiség használatára való joga megszűnt, s mivel módosított keresetében már csak a birtokháborítás tényének a megállapítását kérte, a bíróság ennek helyt adott, az alperes viszontkeresetét pedig elutasította, mert a felperes a bérleti -jogviszony fennállása idején a jogszabály szerinti bérnél magasabb bért fizetett, s ezért „túlfizetésben volt." A főügyészség az ítéletnek a viszontkeresetet elutasító rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, s egyben — a rendelkezésére álló hiányos adatok alapján — 44.474 Ft-nak az állam javára való megítélését is kérte. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Az ítélet indokolásában azt fejtette ki, hogy a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen (Pp. 215. §), továbbá, hogy a fellebbezési eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet, vagyis új kereset nem terjeszthető elő (Pp. 247. §). Az ügyészségnek ennélfogva az állam javára való marasztalási igényt külön perben kell érvényesítenie. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és ugyanezt a bíróságot új eljárásra utasító határozatában rámutatott: a Legfelsőbb Bíróság 7. számú irányelve 6. pontjában foglaltakból következik, hogy a fellebbezési eljárás során az ügyész a kereseti követelésnek csak arra a részére nem tehet az állam javára való marasztalás iránt indítványt, amellyel kapcsolatban a részjogerő [Pp. 228. § (3) bek.] bekövetkezett. A főügyészség az első fokú bíróság ítéletének a viszontkeresetet elutasító rendelkezése ellen fellebbezett [Pp. 233. § (1) bek.]. Ezért az ítélet e rendelkezésével kapcsolatban a részjogerő nem állt be, ebben a keretben tehát az állam javára való marasztalási indítvány előterjesztésének eljárásjogi akadálya nem volt. Az állam javára való marasztalás intézményének rendeltetéséből és az ügyészi indítvány sajátosságából következik, hogy az ügyész a mások között folyamatban levő perben előterjesztett kereseti, illetőleg viszontkereseti kérelem kereteit meghaladóan is indítványozhatja a per alapját képező jogviszony folytán teljesített szolgáltatásnak az állam javára való megítélését (az id. irányelv 5. pont.) A kifejtettek szerint az állam javára való marasztalás iránti ügyészi indítványról, mint a felekkel szemben támasztott állami igényről a másodfokú bíróságnak határoznia kellett volna. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. L 20. 176/1975/2. szám alatt hozott, a legfőbb ügyész törvényességi óvással egyező határozata alapján.) Országos vásárok jegyzéke Március 16., kedd Felsőnyárád (Borsod) oák, Március 17., szerda Alsónémedi (Pest) oák, Hajdúnánás (Hajdú) oák, Jánosháza (Vas) oák, Rudabánya (Borsod) oák, Tiszakarád (Borsod) oák, Vajszló (Baranya) oák. Március 18., csütörtök Babócsa (Somogy) oák, Becsehely (Zala) ok, Bércei (Nógrád) oák, Karancskeszi (Nógrád) oák, Pannonhalma (Győr) oák, Tényő (Győr) oák, Tiszalök (Szabolcs) oák. Március 19., péntek Csenger (Szabolcs) oák, Hódmezővásárhely - (Csongrád) oák. Március 20., szombat Barcs (Somogy) av, Békés (Békés) oá, Csanádpalota (Csongrád) ok. Március 21., vasárnap Abony (Pest) oák, Debrecen av, Dunaföldvár (Tolna) oák, Dunaújváros (Fejér) av, Erdőtelek (Heves) oák, Érsekvadkert (Nógrád) oák, Heves (Heves) oá, Kunszentmiklós (Bács) oák, Mázaszászvár (Baranya) oák, Miskolc av, Mohács (Baranya) av. Mórahalom (Csongrád) oák, Nvíregyháza (Szabolcs) av, Orosháza (Békés)' av. Pilis (Pest) oák. Sopron (Gvőr) av. Szeged av. Szigetvár {Baranya) av. Szolnok (Szolnok) av ~ Tatabánya (Komárom) av.
