Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 53. szám

1098 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A fellebbezések részben alaposak. Az első fokú ítélet egyes épületekkel kapcsolatban a vállalkozási szerződés „részleges meghiúsulását" azért állapította meg, mert a rendeltetésszerű használathoz pótmunkák végzése lenne szükséges. Ezeket azonban az alperes nem vállalta és elvégzésükre nem is kötelezhető. Ezen felül az alperes részletterv és munkaterület hiánya miatt jogosan állt el azoknak a pótmunkáknak az elvégzésétől is, amelyek a rendeltetésszerű használathoz egyébként szükségesek és amelyeket korábban el is vállalt. A szerződés teljesítésének késedelmét, amely miatt érvényesített kötbérigényt az első fokú bíróság elévülés miatt utasította el, a rendelkezésre álló adatok szerint igen nagy mértékben az idézte elő, hogy a szerződés megkötése (a tervdokumentáció szolgáltatása) után lépett hatályba a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és annak végrehajtási utasításai. Tekintettel arra, hogy az új rendelkezések az 1970. július 1. után végzett munkákra vonatkoztak, a felperes köteles lett volna haladéktalanul módosított tervdokumentációt szolgáltatni, s módosítani a szerződést is. Ez azonban nem történt meg, hanem az új gáztörvénynek megfelelő módosított terveket a felperes csak késedelmesen, a módosított teljesítési határidő lejárta után szolgáltatta. Az alperes az előbb említett gáztörvény, az azzal kapcsolatos műszaki és biztonsági előírások folytán szükséges módosításokat nagyrészt végrehajtotta, részletterv hiányára és munkaterület hiányára hivatkozással azonban néhány részletmunka elvégzésétől elzárkózott. Az 5 1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételeknek 21. §-a szerint az építési munkát a szerződés, a jogszabályok, az építőipari kivitelezési szabályzat kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, a szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni. Nyilvánvaló, hogy ha ezek a kötelező előírások a kivitelezés folyamata alatt változnak, a törvényes kellékeknek megfelelő teljesítés érdekében a kivitelezés során azokat figyelembe kell venni. A kivitelező a szerződés megkötésével tehát nemcsak a tervdokumentáció, hanem a hatósági előírások megtartására is vállalkozik, mégpedig a mindenkor érvényes hatósági előírásoknak megfelelő munka teljesítésére. Az előírások változása esetén a vállalkozó már nem teljesíthet a hatályon kívül helyezett előírás szerint, mert ezáltal olyan mű jönne létre, amelynek használatbavételét nem engedélyezik az illetékes hatóságok. Az előírásváltozásnak megfelelően végzendő munkák a létesítmény előállításához műszakilag szükségesek, azok elvégzését a kivitelező a szerződéskötési kötelezettség hiányára való utalással sem háríthatja el. még az esetben sem, ha ezek a munkák eredetileg nem szerepeltek a tervben és a költségvetésben. E munkák elvégzésének feltételeit a megrendelő értelemszerűen terv és pótköltségvetés szolgáltatásával köteles megteremteni. Az első fokú bíróság tehát tévedett, amikor bizonyos részmunkák tekintetében az alperes teljesítési kötelezettségének hiányát és ezért a szerződés részleges meghiúsulását állapította meg, mellőzve az alperes kötelezését a teljesítés felajánlására és az ezzel kapcsolatos póthatáridő megállapítását. A vállalkozó számára a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése és 13. §ának (2) bekezdése elállási lehetőséget ad. Az alperes az 1974. június 31-én kelt levelében egyes épületek gázszűrőinek, huzatérzékelőinek és mágnesszelepeinek elhelyezéséhez, a Gazdasági Hivatal gravitációs szellőző idomának legyártásához tervdokumentáció, más lakótelepek kazánházi szereléséhez pedig munkavédelmi szempontból kifogástalan munkaterület átadását 1974. augusztus 15-ig kérte azzal, hogy a feltételek nem teljesítésé esetére elállási szándékát jelezte. Mindenekelőtt megállapítandó, hogy a XIV és a XVI sz. épületek kazánházában a munkaterület az alperes rendelkezésére állt és áll. Az adott helyen azonban nem valósítható meg a terv szerinti kivitelezés. Elsősorban tehát terv és nem munkaterület-probléma áll fenn. Ha az átadott tervdokumentáció a kivitelezésre alkalmatlan, ez a megrendelő szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasításának is tekinthető, amely kellő és sikertelen figyelmeztetés után jogot adhat a vállalkozónak a szerződéstől való elállására. A tényállás szerint azonban nem erről van szó, hanem az időközi változásoknak a már átadott tervdokumentációra való alkalmazásáról. Ha a tervdokumentáció valamely részmunka elvégzésére nem ad eligazítást, vagy a már megadottól az újabb előírások folytán eltérés szükséges, a vállalkozó utasítást kérhet és ezzel — amíg az utasítás nem történik meg — kizárhatja saját ké-