Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1067 kezdésében meghatározott feltételek fennállása nem zárható ki, a döntőbizottságot új eljárásra kell utasítani. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.208/1976/2. szám alatt hozott, a Pfl. 35.430/1976. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 63. Ha a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetbe beutalt előzetes letartóztatását, illetőleg vele szemben szabadságvesztés végrehajtását rendelték el, az intézeti kezelés megszűnését a bíróságnak végzéssel kell megállapítania. A gyakorlatban vitás volt, hogy ha a beutalt előzetes letartóztatását, illetőleg vele szemben szabadságvesztés végrehajtását rendelték el és az intézeti kezelés a 13/1974. (XII. 28.) IM—Eü. M. számú együttes rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megszűnt, szükség van-e arra, hogy ezt a tényt a bíróság utólag megállapítsa. A 13/1974. (XII. 28.) IM—Eü. M. számú együttes rendelet valóban nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a bíróságnak ilyen esetekben a beutalt intézeti kezelésének a megszűnését meg kell állapítania, az eljárás garanciális jellegéből azonban, így különösen abból, hogy a kötelező intézeti kezelést a bíróság bizonyítási eljárás lefolytatása után tárgyalás alapján végzéssel rendeli el, továbbá, hogy a kezelés megkezdésétől számított két év elteltével is a bíróságnak kell megállapítania a kezelés megszűnését, az következik, hogy a kezelés megszűnését akkor is a bíróságnak kell megállapítania, ha a kezelés a beutalt előzetes letartóztatása, illetőleg a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése következtében a jogszabály rendelkezése alapján szűnik meg. Ilyen esetben a végzésnek a megszűnés pontos időpontját is tartalmaznia kell. (A Legfelsőbb Bíróság Pkf. I. 20.866/1976/3. számú, elbírálás végett a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vont ügyészségi felebbezés kapcsán hozott végzése alapján.) 64. Ha a lakással rendelkező szerv a vállalati bérlakásért járó lakáshasználatbavételi díj iránti igényét fizetési meghagyás útján érvényesíti, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez az írásbeli szerződést is csatolnia kell. A lakáshasználatbavételi díj vállalati bérlakás esetében a lakással rendelkező szervet illeti meg. A lakáshasználatbavételi díjjal kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakással rendelkező szervek több esetben fizetési meghagyás kibocsátását kérték. Kérelmükben csak annyit adtak elő, hogy az adós a lakáshasználatbavételi díjat, vagy annak egy részét nem fizette meg. A kérelem alapján a bíróságok kibocsátották a fizetési meghagyást. Ez az eljárás helytelen. . A Pp. 315. §-anak (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a jogosult köteles rendszeresített űrlapnak mind a kérelem előterjesztésére, mind a meghagyás kibocsátására szolgáló részét a Pp. 121., illetőleg a 317. §-ában írt rendelkezéseknek megfelelően kiállítani. Ebből következik, hogy az érvényesíteni kívánt követelés alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait is elő kell adnia. A bizonyítékok megjelölésére, illetve csatolására azért'van szükség, mert a bíróság azok ismeretében mérlegelheti a Pp. 316. §-ának (3) bekezdésében írt körülményeket, vagyis azt, hogy a követelés fennállása nem mutatkozik-e kétségesnek, illetőleg a követelés érvényesítése nem irányul-e a jogszabály megkerülésére. Ilyen esetben ugyanis a fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye, hanem az ügy tárgyalására kell határnapot kitűzni. A 2/1974. (I. 9.) MT számú rendelettel módosított 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 15. §-a szerint a lakáshasználatbavételi díj összegét, megfizetésének, illetőleg részbeni vagy teljes elengedésének feltételeit, továbbá e kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit — a lakásbérleti szerződés megkötése előtt — a lakással rendelkező szerv és a bérlő írásbeli megállapodásába kell foglalni. A 2/1971. (II. 8.) ÉVM—PM. számú rendelet 23. §-a szerint a szerződésben fel kell tüntetni — egyebek mellett — a ténylegesen fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegét, a díj megfizetésének időpontját és módját, illetőleg a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetére vonatkozó rendelkezéseket. Ha a kérelmező a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez nem csatolja az írásbeli szerződést, a bíróság nem mérlegelheti, hogy a I felek között a lakáshasználatbavételi díj fizetésére I vonatkozóan érvényes megállapodás jött-e létre, i és az adós késedelembe esett-e a lakáshasználatbavételi díj megfizetésével. A szerződés csatolásának hiányát nem pótolja a kérelmező azon bejelentése, hogy bizonyítékait a tárgyaláson bemuI tatja. A bíróságnak ugyanis a követelés jogalapjával kapcsolatos körülményeket már a fizetési meghagyás kibocsátása előtt vizsgálnia kell. (A Legfelsőbb Bíróságnak a P. törv. V. 20.807/ 1976/3. szám alatt hozott, a Legfőbb Ügyészség Pfl. 31.843/1976. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 65. Az állami közjegyző a hagyatéki eljárás során hozott végzéséhez — amennyiben a jogszabály kivételt nem tesz — kötve van. Az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. Hagyatékát egy társasházi ingatlanilletőség 1/2 része képezte, amely még nem volt telekkönyvezve. Ezt az ingatlanilletőséget a közjegyző jogerős végzéssel törvényes öröklés jogcímén — és a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten — a kiskorú leszármazónak adta át.