Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

1054 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám let 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A könyvviteli számlákból a vállalatok legalább negyedévenként főkönyvi kivonatot kötelesek készíteni. A könyvviteli zárlat tartalmát a Pénzügyminisztérium számviteli közleményben határozza meg." 2- § Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba. Madarast Attila s. k., pénzügyminisztériumi államtitkár A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 36/1976. (X. 31.) PM—ÉVM számú együttes rendelete a kivitelező építőipari szervezetek munkahelyre településével kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekről és munkásellátási alap képzéséről A kivitelező építőipari szervezetek munkahelyre településének, a munkások kulturált ellátásának gazdaságos megoldása érdekében — a közlekedésés postaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendeljük: 1- § A rendelet hatálya kiterjed a ,,21. Építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt — állami vállalatra, — a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, — a társadalmi szervezet vállalatára, — az ipari szövetkezetre, — a szövetkezeti vállalatra, továbbá — mindezeknek, valamint a mezőgazdasági szövetkezeteknek egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, továbbá a vasutakra és a 2. § tekintetében a 4. sz. mellékletben felsorolt nehézipari szervezetekre, azok egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására (a továbbiakban együtt: vállalat). 2- § (1) A vállalat eredménye terhére adómentesen pótolhatja a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állóeszközök beszerzésére, előállítására fordított teljesítményérték fedezetéül felhasznált fejlesztési alapot a (2) bekezdésben meghatározott mértékig. (2) A fejlesztési alapba évenként visszapótolható összeg felső határa — az építtető közvetlen megbízása alapján végzett szak-, szerelő-, felvonó-szerelő, hő- és savszigetelő belföldi munkák, továbbá a 4. sz. mellékletben felsorolt szervezetek szén, gáz, villamosés hőenergia értékesítés nélküli saját árbevételének l,6%o-e, — minden egyéb belföldi építési-szerelési munka saját árbevételének 2,6%o~e(3) A fejlesztési alapba visszapótolt összeget a különféle ráfordítások között kell elszámolni. 3. § (1) A nem állandó munkahelyükön foglalkoztatott termelő munkavállalókkal kapcsolatban felmerülő ráfordítások, valamint fedezet elkülönített kezelése, továbbá a szociális követelményeket magasabb szinten kielégítő, az ideiglenes építményeket helyettesítő megoldások alkalmazása érdekében a vállalat köteles munkásellátási alapot képezni a saját kivitelezésű építési-szerelési munkák tárgyévben elszámolt saját árbevételéből a különféle ráfordítások terhére. (2) Az alap forrása a 2. számú mellékletben meghatározott kulcsokkal számított munkásellátási fedezetnek az a része, amely a tárgyévi — a 4. §-ban meghatározott — munkásellátási költségek elszámolása után megmarad. 4. § Munkásellátási költségként a nem állandó lakóhelyükön foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott termelő építőipari fizikai munkavállalókkal kapcsolatos következő ráfordításokat kell figyelembe venni: a) az állandó szállások, illetőleg az állandó szállásokat helyettesítő megoldások (bérlemények, lakókocsik, ideiglenes szállások) költségeit, b) a vállalat által viselt utaztatási költségeket, cj a különélési pótlék költségét, d) a kiküldetési költségeket. 5- § (1) A vállalat jogosult e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt állóeszközök beszerzésére felhasznált fejlesztési alapot a munkásellátási alapból kiegészíteni. Ez az összeg évenként nem haladhatja meg az építési-szerelési munkák elszámolt saját árbevételének a 2. számú melléklet második oszlopában meghatározott %-os kulccsal számított összegét. (2) Ha a munkásellátási költségek meghaladják a munkásellátási fedezet összegét, a többletet a munkásellátási alap terhére kell elszámolni. Az eredmény terhére akkor számolható el, ha a mun-