Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

1052 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó. (1) A vállalat az árbevételben realizálódó külön jövedelem meghatározott részét termelési adó címén köteles befizetni. (2) A termelési adó alkalmazása szempontjából külön jövedelemnek kell tekinteni: a) az eltérő természeti feltételekből (pl. geológiai adottságokból) származó, járadék jellegű jövedelmeket; b) mindazokat a többletnyereségeket, amelyek a vállalatnál a belföldi árak képzésénél alkalmazott anyagköltségektől eltérő tényleges ráfordítások következtében keletkeznek; c) az általánostól eltérő, kedvezményes jövedelemszabályozási rendszerben gazdálkodó vállalatoknál a nem kedvezményezett tevékenységnél ebből keletkező többletjövedelmet; d) a hatósági árintézkedésből eredő többleteredmény külön jogszabályban meghatározott részét; e) kivételes esetekben az ágazati (vagy a termékcsoportra jellemző) átlagos termelési, értékesítési és egyéb, az általánosnál kedvezőbb feltételekből származó nyereséget. 3- § (1) A termelési adó mértéke lehet százalékos kulcs vagy adótétel. (2) A százalékos kulccsal megállapított mértékű termelési adó alapja: a) a vállalati teljes vagy meghatározott értékesítési irányban elért árbevétel, illetve egyes termékek (termékcsoportok) árbevétele; b) egyéb előírt mutató. (3) Mentes a termelési adó alól — a 37/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet 2. számú mellékletében meghatározott fogyasztási szolgáltatási tevékenység, — az új lakóház (lakás) építés, továbbá — az állami nagyberuházások kivitelezésén végzett építőipari teljesítmények árbevétele. 4- § (1) A termelési adót a különféle ráfordítások között kell elszámolni. (2) A termelési adó a belföldi eladási árban nem kalkulálható, kivéve a 2. § (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő termelési adót. 5- § (1) Az ipar egyes ágazataiban alkalmazandó termelési adó alapját és mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. Az ezektől eltérő mértékeket, továbbá a külön előírásokat — az ágazati miniszter javaslatára, egyedi elbírálás alapján — a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) A rendelet mellékletét a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. 6- § Ha azok a gazdasági körülmények, amelyek alapján a .termelési adót kivetették, lényegesen megváltoznak, a termelési adó mértékét a pénzügyminiszter az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével módosíthatja. 7- § A termelési adóval kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályokat, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 8- § (1) Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az ipari és építőipari vállalatok termelési adójáról szóló 66/1975. (XI. 29.) PM számú rendelet az ipar népgazdasági ágba tartozó vállalatok vonatkozásában hatályát veszti, az e tárgyban 1976. január 1. napja után kiadott leiratos rendelkezések azonban továbbra is hatályban maradnak. (2) E rendelet rendelkezéseit a vaskohászat tekintetében 1976. január 1-től kell alkalmazni. (3) E rendelet 5. §-ában foglaltak nem érintik az exportált termékek anyagárkülönbözeti termelési adójáról szóló 4/1975. (I. 18.) PM számú, a ruházati termelői árrendezésből eredő nyereségtöbbletek elvonásáról szóló 16/1975. (rV. 14.) PM számú, a must és bor kezeléséhez és javításához felhasznált finomszesz után fizetendő termelési adóról szóló 22/1971. (V. 18.) PM számú rendeletek szerinti termelési adó fizetési kötelezettséget. Madarasi Attila s. k., pénzügyminisztériumi államtitkár