Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

1046 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám annak pedig aki a vizsga mindkét részét letette, oklevelet ad. 19. § (1) A vizsga letétele alól mentes az, aki e rendelet hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok alapján a bírói-ügyészi, illetőleg az ügyvédi-jogtanácsosi vizsga letétele alól a jogszabálynál fogva mentesült, vagy egyénileg mentesítést kapott. (2) A vizsga ügyvédi, illetőleg jogtanácsosi tagozatának letétele alól az igazságügyminiszter, ügyészi tagozatának letétele alól a legfőbb ügyész, a vizsga tanácsi jogászi tagozatának letétele alól pedig a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke adhat mentesítést. 20. § (1) Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a 6/1959. (VI. 11.) IM számú rendelet és a 109/1961. (IK. 7.) IM—Legf. Ü. számú együttes utasítás hatályát veszti. A tanácsi jogászok vonatkozásában a rendeletet 1977. szeptember 1. napjától kell alkalmazni. (2) A vizsgabizottság ügyrendjét és a vizsgára vonatkozó módszertani irányelveket külön jogszabály tartalmazza. (3) Ha a jelölt jelentkezését a vizsgabizottság a rendelet hatálybalépése előtt elfogadta, vagy ha < a jelölt e rendelet hatálybalépése előtt a bíróiügyészi, illetőleg az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát megkezdte, a vizsga letételére (befejezésére) 1977. december 31-ig a korábbi rendelkezések irányadók. Ezt követően csak a jelen rendelet szerint lehet jogi szakvizsgát tenni. Dr. Korom Mihály s. k., igazságügyminiszter A pénzügyminiszter 25 1976. (X. 30.) PM számú rendelete a hatósági árváltozásokból eredő készletátértékelési különbözetek rendezéséről Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1- § (1) A rendelet hatálya — a takarék- és lakásszövetkezetek kivételével — kiterjed az 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet alapján leltározásra, mérleg- és mérlegbeszámoló készítésre kötelezett szocialista gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: vállalatok). (2) A rendelet alkalmazása szempontjából a vállalatok besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó. 2- § (1) E rendelet szerint kell átértékelni az árhatóság által jóváhagyott árváltoztatás esetén a hatósági áras termékek készleteit, valamint a nem hatósági áras termékek készleteit akkor, ha az illetékes árhatóság az árképzési tényezőket módosította, vagy az árváltoztatásról más módon rendelkezett. (2) Az átértékelési kötelezettség kiterjed: a) a vásárolt termékek készleteire; b) azokra a saját termelésű készletekre (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek), amelyek előállításához felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok ára az (1) bekezdés szerint megváltozott; c) valamennyi göngyölegre, ha azok betétdíja az (1) bekezdés szerint megváltozott. (3) Nem értékelhetők át: a) az építőipari tevékenység saját termelésű készletei (befejezetlen termelés), a befejezetlen építési-szerelési munkák alvállalkozói teljesítményei és a befejezetlen beruházások állománya; b) a készletek a fuvardíj változások miatt; c) az olyan termékek készletei, amelyeket az árkockázati alap terhére leértékeltek; d) azok az importtermékek, amelyek árkülönbözetének elszámolása az import árkülönbözeti tartalékalappal az értékésítéskor történik meg; e) a készletek a devizák kereskedelmi árfolyamának változtatása miatt; f) a fogyóeszközök; g) a mező- és erdőgazdasági befejezetlen termelés a mezei leltár kivételével, valamint a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcskészletek; h) a belföldi forgalom számára nem vámkezelt és a reexport készletek; i) a bérmunkát végzőnél a bérmunka céljából átvett termékek készletei. A készletátértékelési különbözet kiszámítása 3- § (1) A készletátértékelési különbözet kiszámításakor az árváltozás hatályba lépésének időpontjában meglevő készletek mennyiségét kell átértékelni. (2) Az árváltozás napján meglevő, árváltozással érintett készletek cikkenkénti mennyiségét a raktárnyilvántartásból, ha erre nincs mód, akkor leltárfelvétellel kell megállapítani.