Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1043 d) intézkedései során a törvényességet megtartani; e) szolgálatban és szolgálaton kívül fegyelmezett magatartást tanúsítani, a rendőrségnek intézkedései során — segítséget nyújtani; f) a feladataira vonatkozó szabályzatokat ismerni és megtartani. (4) A polgári fegyveres őr a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemben részesül. 8- § A polgári fegyveres őrök munkabérét a munkaügyi miniszter külön bérutasításban szabályozza, figyelembe véve a polgári fegyveres őrség sajátos feladatait. 9- § A polgári fegyveres őr egyenruha és beosztási jelzés viselésére jogosult. Az egységes egyenruházatot és a beosztási jelzéseket az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a belügyminiszter határozza meg. 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A honvédelmi miniszter polgári fegyveres őrség létesítésére saját hatáskörében jogosult, amelynek ellátja az irányítását és felügyeletét. E rendelet rendelkezései a 2. §, a 3. §-nak a fegyver- és lőszerellátásra vonatkozó előírása és a 4. § kivételével a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló polgári fegyveres őrségre is vonatkoznak. (3) A rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1034 1976. (X. 30.) számú határozata a táppénzrendszerre vonatkozó jogszabály módosításáról 1. A táppénzrendszer módosításáról és a táppénzfegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről szóló 1007 1976. (III. 18.) Mt. h. számú határozat 7 b) pontja hatályát veszti. 2. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek Az igazságügyminiszter 12/1976. (XI. 6.) IM számú rendelete a jogi szakvizsgáról A bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és tanácsi dolgozók jogi szakvizsgájáról szóló jogszabályok alapján — a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1- § E rendelet állapítja meg, hogy a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, az ügyvédjelöltek, a jogi előadók, más jogi munkakörben dolgozó jogászok, valamint a tanács szerveinél jogi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó jogászok (a továbbiakban együtt: jelöltek) — ha a képesítési, illetőleg alkalmazási szabályok ezt kötelezővé teszik — milyen feltételek mellett tehetnek jogi szakvizsgát. A jogi szakvizsga célja 2- § A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt a joggyakorlati idő eltelte után számot adjon elméletileg megalapozott gyakorlati jogi szaktudásáról, jogpolitikai tájékozottságáról, ítélőképességéről és arról, hogy felkészült hivatásának gyakorlására. 3- § (1) A joggyakorlat ideje 2 év. A joggyakorlat idejébe csak a jogi doktori oklevél megszerzése utáni idő számítható be. (2) A joggyakorlatot bírósági vagy ügyészségi fogalmazói, ügyvédjelölti, jogi előadói, más jogi, valamint a tanács szervénél jogi képesítéshez kötött munkakörben kell eltölteni. A joggyakorlat idejéből a jogi szakvizsgára jelentkezést megelőzően legalább 1 évet azon a munkaterületen kell eltölteni, amelynek megfelelő jogi szakvizsgát kíván a jelölt tenni. (3) A joggyakorlat idejébe csak azt az időt lehet beszámítani, amelyet a jelölt főállásban joggyakorlaton töltött. A különböző helyeken folytatott joggyakorlat idejét össze kell adni.