Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 46. szám

962 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 46. szám határozott kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget; b) a tulaj donátruházás (vétel, csere, ajándékozás stb.) vagy tulajdonátszállás (öröklés stb.) útján szerzett állat betegségéről már az állat megszerzésekor tudomása volt; c) az állatbetegségek megelőzésére előírt óvórendszabályokat nem tartja meg. 4- § (1) A kártalanítás mértéke az állat becsült értékének 80%-a, ha pedig az állatra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, a becsült érték 90%-a, feltéve hogy az állat — juh, kecske, sertés, baromfi, házinyúl és mézelő méh esetében az állomány — a boncolás és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján abban a betegségben betegnek, illetve arra gyanúsnak bizonyult, amely miatt leölését elrendelték. (2) A kártalanítás mértéke a teljes becsült érték, ha a) a boncolás és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálat során megállapították, hogy az állat, illetve az állomány mentes attól a betegségtől, amely miatt leölését elrendelték; b) az állat leölését kór jelzés céljából rendelték el; c) az állat kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében hullott el. (3) A kártalanítás mértéke a ragadós száj- és körömfájás miatt egyéni állattartótól elkülönítőbe vitt valamennyi sertés után azonos az (1) bekezdésben foglaltakkal. (4) A hatósági rendelkezésre megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítás mértéke becsült értékük 80%-a. (5) A kártalanítás összegéből le kell vonni: a) a hatósági rendelkezésre leölt, az elkülönítőbe vitt, illetve a kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében elhullott állat tulajdonosának rendelkezésére bocsáto.tt testrészek értékét; b) ha az állat biztosítva volt, a ténylegesen kifizetett kártérítési összeget. 5- § (1) Az állatnak a kártalanítás alapjául szolgáló becsült értékét — hatósági rendelkezés alapján történő leölés vagy elkülönítőbe szállítás előtt közvetlenül, élő állapotban, — kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében történt elhullás esetén — ha erre korábban lehetőség nem volt — elhullott állapotban, — a betegség terjesztésére alkalmas tárgy becsült értékét pedig megsemmisítés előtt kell megállapítani. (2) A becsült értéket a hatósági jogkörrel rendelkező állatorvos által lefolytatott becslési eljárás során a községi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal véleményének meghallgatása mellett a községben, városban kialakult árak figyelembevételével kell megállapítani. A becsült érték a hatósági árat, illetve az állami vállalat által alkalmazott szabad felvásárlási árat nem haladhatja meg. 6- § (1) A kártalanítás jogosságát és összegét annak a járásnak, városnak vagy fővárosi kerületnek a főállatorvosa (a továbbiakban: járási főállatorvos) állapítja meg, akinek működési területén az állat leölését vagy elkülönítőbe szállítását, a betegség terjesztésére alkalmas tárgy megsemmisítését elrendelték, illetőleg az állat a kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében elhullott. (2) Ha a járási főállatorvos azt állapítja meg, hogy kártalanítás nem jár, és elkobzásnak nincs helye, a hatósági rendelkezésre leölt állat felhasználható és forgalomba hozható részeit, illetőleg az ezek értékesítéséből befolyt összegeket — a felmerült költségek levonásával — a tulajdonosnak kell kiszolgáltatni. 7- § A kártalanítással kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. 8- § (1) A kártalanítás összegét az Állami Biztosító a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az állat, illetőleg a betegség terjesztésére alkalmas tárgy volt tulajdonosának kifizetni. (2) A kártalanítási igény harmadik személyre nem ruházható át. 9- § Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 32/1954. (V. 22.) MT számú, a 40/1959. (IX. 27.) Korm. számú, a 6/1965. (V. 1.) Korm. számú, az 5/1967. (I. 29.) Korm. számú rendeletek, valamint a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 3. pontja és a 8/1973. (II. 28.) MT számú rendelet mellékletének 2. pontja hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — gondoskodik. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese