Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 46. szám

962 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 46. szám határozott kötelezettségének nem, vagy késedel­mesen tesz eleget; b) a tulaj donátruházás (vétel, csere, ajándéko­zás stb.) vagy tulajdonátszállás (öröklés stb.) út­ján szerzett állat betegségéről már az állat meg­szerzésekor tudomása volt; c) az állatbetegségek megelőzésére előírt óvó­rendszabályokat nem tartja meg. 4- § (1) A kártalanítás mértéke az állat becsült ér­tékének 80%-a, ha pedig az állatra mezőgazda­sági termékértékesítési szerződést kötöttek, a be­csült érték 90%-a, feltéve hogy az állat — juh, kecske, sertés, baromfi, házinyúl és mézelő méh esetében az állomány — a boncolás és a kiegé­szítő laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján abban a betegségben betegnek, illetve arra gya­núsnak bizonyult, amely miatt leölését elren­delték. (2) A kártalanítás mértéke a teljes becsült ér­ték, ha a) a boncolás és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálat során megállapították, hogy az állat, illetve az állomány mentes attól a betegségtől, amely miatt leölését elrendelték; b) az állat leölését kór jelzés céljából rendel­ték el; c) az állat kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében hullott el. (3) A kártalanítás mértéke a ragadós száj- és körömfájás miatt egyéni állattartótól elkülönítőbe vitt valamennyi sertés után azonos az (1) bekez­désben foglaltakkal. (4) A hatósági rendelkezésre megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítás mértéke becsült értékük 80%-a. (5) A kártalanítás összegéből le kell vonni: a) a hatósági rendelkezésre leölt, az elkülöní­tőbe vitt, illetve a kötelező védőoltás vagy meg­előző gyógyszeres kezelés következtében elhullott állat tulajdonosának rendelkezésére bocsáto.tt test­részek értékét; b) ha az állat biztosítva volt, a ténylegesen ki­fizetett kártérítési összeget. 5- § (1) Az állatnak a kártalanítás alapjául szolgáló becsült értékét — hatósági rendelkezés alapján történő leölés vagy elkülönítőbe szállítás előtt közvetlenül, élő állapotban, — kötelező védőoltás vagy megelőző gyógy­szeres kezelés következtében történt elhullás ese­tén — ha erre korábban lehetőség nem volt — elhullott állapotban, — a betegség terjesztésére alkalmas tárgy be­csült értékét pedig megsemmisítés előtt kell megállapítani. (2) A becsült értéket a hatósági jogkörrel ren­delkező állatorvos által lefolytatott becslési eljá­rás során a községi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal véleményének meghallgatása mel­lett a községben, városban kialakult árak figye­lembevételével kell megállapítani. A becsült ér­ték a hatósági árat, illetve az állami vállalat által alkalmazott szabad felvásárlási árat nem halad­hatja meg. 6- § (1) A kártalanítás jogosságát és összegét annak a járásnak, városnak vagy fővárosi kerületnek a főállatorvosa (a továbbiakban: járási főállatorvos) állapítja meg, akinek működési területén az állat leölését vagy elkülönítőbe szállítását, a betegség terjesztésére alkalmas tárgy megsemmisítését el­rendelték, illetőleg az állat a kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következté­ben elhullott. (2) Ha a járási főállatorvos azt állapítja meg, hogy kártalanítás nem jár, és elkobzásnak nincs helye, a hatósági rendelkezésre leölt állat felhasz­nálható és forgalomba hozható részeit, illetőleg az ezek értékesítéséből befolyt összegeket — a felmerült költségek levonásával — a tulajdonos­nak kell kiszolgáltatni. 7- § A kártalanítással kapcsolatos eljárásban az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályait kell al­kalmazni. 8- § (1) A kártalanítás összegét az Állami Biztosító a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az állat, illetőleg a betegség terjesztésére alkalmas tárgy volt tulajdonosának kifizetni. (2) A kártalanítási igény harmadik személyre nem ruházható át. 9- § Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép ha­tályba, egyidejűleg a 32/1954. (V. 22.) MT számú, a 40/1959. (IX. 27.) Korm. számú, a 6/1965. (V. 1.) Korm. számú, az 5/1967. (I. 29.) Korm. számú rendeletek, valamint a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 3. pontja és a 8/1973. (II. 28.) MT számú rendelet mellékletének 2. pontja hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az ér­dekelt miniszterekkel egyetértésben — gondos­kodik. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents