Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)
1975 / 50. szám
914 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám A bérszínvonal számításánál alkalmazandó úgynevezett „képzett összlétszám" az aj és b) pontokban meghatározott létszám összege. 3. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömegként (1. pont), illetve létszámként (2. pont) nem szabad figyelembe venni: a) a szakmunkástanulók ösztöndíját (tanulóbérét) és létszámát, kivéve a szakmunkásbérrel foglalkoztatott szakvizsga előtt álló szakmunkástanulók bérét és létszámát; b) a bérköltség terhére a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokért fizetett szerzői díjakat, s az e díjakból számított létszámot; c) a 16/1975. (XI. 15.) Mü M számú rendelet alapján a vállalatok magasabb vezető állású dolgozói részére fizetett prémiumot, jutalmat; d) az építő- és építőanyagiparban fizetett fagyszüneti díjat; ej a vállalatok dolgozói által társadalmi közös célokra, valamint a KISZ szervezetek részéről felajánlott — a munkarend szerintit meghaladó teljesítményekért járó — béreket és az ebből számított létszámát; f) a kiméit beruházások külön ösztönzési rendszere alapján a bérköltség terhére kifizetett összegeket. 4. A 10/1972. (V. 20.) Mü M—PM számú együttes rendelet alapján tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó bérét és létszámát, a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömeg és létszám meghatározásánál — a bevezetőben hivatkozott utasítástól eltérően — figyelmen kívül kell hagyni, kivéve azon dolgozók bérét és létszámát, akik a tartós külföldi szolgálat ideje alatt munkabérük forint-részeként a belföldi átlagkeresetüket kapják a rendelet 24. és 32. §-a alapján. 5. a) Az általános fogyasztási és értékesítő szövekezeteknél a felvásárló, lakossági és belső üzemi szolgáltató tevékenységet végző fizikai dolgozók bére és létszáma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között nem szerepeltethető. Az e tevékenységek keretében figyelembe vehető munkaköröket az ágazati miniszter a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg. E dolgozók bérét az 1/b. pont szerinti egyéb bérkifizetések között kell figyelembe venni és abból 2/b. pont szerinti számított létszámot kell képezni. b) A bértömeg-szabályozásról bérszínvonal-szabályozásra való áttérés átmeneti szabályait a munkaügyi miniszter külön leirattal szabályozza. 6. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömeg és létszám meghatározásánál mind a tárgyévben, mind a bázis évben figvelmen kívül kell hagyni azokat a bérköltség terhére teljesített kifizetéseket, amelyekre vonatkozóan azt hatályos jogszabály vagy a munkaügyi miniszter hatályos leirata engedélyezte. Azokat a kifizetéseket, amelyeket a munkaügyi miniszter engedélye alapján csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérének (bérszínvonalának) meghatározásánál lehet figyelmen kívül hagyni, az 1/6. pont szerinti egyéb kifizetések között kell számbavenni és a 2 b. pont szerinti számított létszám meghatározásánál e kifizetéseket figyelembe kell venni. 7. Az ipari szövetkezetek tagjait és a részükre a bérköltség terhére kifizetett összegeket a munkaviszonyban állókkal azonos módon kell számbavenni. II. Bértömeg-szabályozásra vonatkozó szabályok 1. Bértömeg-szabályozás esetén a bérköltség terhére történő kifizetéseket a bérszínvonalszabályozással azonos módon, az 1/1. pont előírásai szerint — figyelembe véve az 1/3—6. pontok előírásait — kell számbavenni. 2. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalának számításához a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát az I/2/a. pont szerint kell számbavenni. 3. A teljes munkaidőben foglalkoztattak bérszínvonalát a teljes munkidőben foglalkoztatottak bérének (I/l/a. pont) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámával (I/2/a. pont) való osztásával kell meghatározni. Az I. és IT. fejezet szerinti számításoknál a bérköltséget ezer forint pontossággal kell számbavenni, az átlagbért és bérszínvonalat forint pontossággal, a számított létszámot és a képzett összlétszámot egy tizedes pontossággal kell meghatározni. A bérszínvonal és a bértömeg százalékban kifejezett változást két tizedes pontossággal kell meghatározni. 3. számú melléklet a 14 1975. (XL 15.) Mü M számú rendelethez A bérfejlesztési mutató 1. A rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően, a következőkben meghatározott alágazatokban, szakágazatokban az alábbi bérfejlesztési mutatókat kell alkalmazni:
