Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

904 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám nitrogénműtrágyára 16%, belföldi eredetű foszforműtrágyára 45%, növényvédő szerekre 48%, gyomirtó szerekre 46% támogatás adható. Az import és komplex műtrágyákra ettől eltérő támogatás állapítható meg. IV. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatása 1. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek IV. ötéves tervidőszakban kialakított köre a következő ötéves terv időszakában nem bővíthető. 2. A mezőgazdasági nagyüzemeket általánosan megillető támogatásokon túl a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeket külön támogatásban lehet részesíteni. 3. a) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek árkiegészítést, jövedelemkiegészítést, fejlesztési hozzájárulást, szarvasmarhatartást elősegítő fejlesztési támogatást, termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, és részükre elemi kár esetén támogatás adható. A teiértékesítés árbevétele után igényelhető árkiegészítés mértékét a tejtermelési színvonal növelésétől függően kell megállapítani. b) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szakszövetkezeteket, a jövedelemkiegészítés kivételével, az a) pontban felsorolt támogatások illetik meg. c) A gazdaságilag elmaradt (eddig: egyéb okból kedvezőtlen adottságú) mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1976—77. évben jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást, 1978-tól csak fejlesztési támogatást kaphatnak. 4. a) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú állami gazdaságok részére árkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást lehet juttatni. b) A gazdaságilag elmaradt állami gazdaságok eredménykiegészítő támogatásban és fejlesztési hozzájárulásban részesíthetők. V. A termelőszövetkezeti alapok képzése 1. A mezőgazdasági nagyüzemek a kezelésükben levő erdők után az állami erdőgazdaságokkal azonos színvonalú erdőfenntartási járulékot fizetnek a központilag kezelt erdőfenntartási alapba, amelyet indokolt esetben költségvetési támogatással ki lehet egészíteni. Az alapot a mezőgazdasági nagyüzemi erdők felújítására és fenntartására kell felhasználni. 2. A termelőszövetkezetek normatívák alapján — termelési költségük terhére — meghatározott mértékű szociális és kulturális alapot képezhetnek. 3. A termelőszövetkezetek az adózott nyereség 4%-ának megfelelő tartalékalapot képeznek. A tartalékalap-képzés felső határa a jövedelemszínvonalba számító éves személyi jövedelem 15%-a. A tartalékalap a munkadíjaknak és munkabéreknek az előző évben már elért színvonalig történő kiegészítésére, a veszteség, illetve a fejlesztési alaphiány rendezésére, továbbá a jövedelemszínvonalnak az előző évhez képest legfeljebb 2%-os növelésére használható fel. A tartalékalap terhére az évente képzett tartalékalap 25%-ának megfelelő összeget pótlási kötelezettség nélkül a termelőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alap javára lehet befizetni. A tartalékalap egyéb felhasználását pótlási kötelezettség terheli. 4. A termelőszövetkezetekben fejlesztési alapot a nyereségből olyan mértékig kell képezni, hogy zárszámadáskor évközi felhasználás miatt alaphiány ne legyen. VI. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések 1. E határozat alkalmazása szempontjából a) mezőgazdasági nagyüzem: a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet — ide értve a mezőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetet is —, a mezőgazdasági szakszövetkezet (együtt: termelőszövetkezet), az állami gazdaság, továbbá — jogszabályban meghatározott körben — ezeknek egymással, szövekezetekkel és á'lami vállalatokkal létrehozott gazdasági és szövetkezeti társulása, valamint — a közösen folytatott mezőgazdasági tevékenység tekintetében — a mezőgazdasági szakcsoport, továbbá a vízgazdálkodási társulat; b) mezőgazdasági kistermelő: a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet tagja háztáji gazdasága, a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja saját gazdasága tekintetében és az egyéni termelő. 2. A jogtalanul felvett támogatást vissza kell fizetni. Visszafizetési kötelezettséget lehet megállapítani arra az esetre is, ha a beruházáshoz nyújtott állami támogatást rendeltetésétől eltérő célú beruházásra engedély nélkül használták fel. 3. Ez a határozat 1976. január hó 1. napján lép hatályba. 4. A Minisztertanács felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a határozat I. és V. fejezetében, a